2015. május 8., péntek

méhdi

TÁMADAT VAN

Lehet-e beszélni a láthatatlanról, az elmondhatatlanról? Lehet-e vallás-függetlenül? Túl láthatunk-e a tudomány, a vallás korlátain az abszolútumukig? 
Vallás-függetlenül, vallás-függetlenül, vallás-függetlenül. Ez a jelszó.

A vallásos ember Énok könyvéből értesülhet leginkább arról, hogy a „teremtés” eredetileg jó volt, benne az ember is. Amikor néhány „angyal” megkívánta az emberek leányait, és nőül vették azokat, a helyzet megváltozott. Az említett „angyalok” elbuktak, aláhullottak, száműzettek az emberek közé, és azóta, itt töltik mindennapjaikat velünk. Kevesen voltak ahhoz, hogy „Isten” ellen hadat viselhessenek, így csak egy módon hadakozhattak mégis eredményesen: ha cinkosokat vesznek, és elrontják „Isten” emberiség nevű „játékát”. Nagyot estek, kiegyenesedtek, meghívták a többi „lázadó angyalt”, meg bármit, amik „örzők”, „ördögök”, meg „démonok” lettek, és „megtanították” az embert az egyszerűség helyett a bonyolításra, a csodálkozás helyett az ítélkezésre. A valóság látása helyett a mérésre, a jelentéssel megélés helyett a szavakkal szólásra, a teljesség, végtelenség, örökkévalóság helyett az
időre, a számosságra. A mérték helyett a sokra, a minőség helyett a mennyiségre, az egészség helyett a birtoklásra… a bölcsesség helyett az ismeretre, a szeretet helyett az üzletre, az adakozás helyett a kamatra. Megtanították a szívben élő valós égbolt látása helyett az asztrológiára, asztronómiára, az Egy helyett a sokadalomra, az erények helyett a megfejtésre. Elhitették velünk, hogy a nyugalomért gondolkodni kell, hogy a békéért háborúzni kell, hogy a megoldáshoz győzni kell… a természet felett, a többiek felett, és véletlenül sem önmagunk felett. Eredendő Világosságunkról fénnyel terelték el a figyelmünket, lelki-szellemi ébredettségünkből rávettek az elme útvesztőibe süllyedésre. Rávettek. Nem nyúltak hozzánk: mi engedtünk Nekik; és azóta is mi engedünk.

"Ha Te vagy Sion, az újjászületett és újra meglelt gyermek, akkor mutasd meg erődet és erényeidet, mutasd fel önmagadból a gyermek Jézust, hogy lássák. Te vagy gondviselője! Ha nem teszed, Krisztus Gyermekei azt mondják neked, hogy csak a legendák gyermekét találtad, sőt, az üres bölcsőt a gyermek helyett!" Jacob Böhme

Amikor a mákvirágnak, a pipacsnak segítesz kibújni a bimbóból, tönkre teszed, mert a teljes nyílási folyamatra szüksége van ahhoz, hogy erős virága legyen.
Amikor a lepkét kisegíted a bábból, megölöd, mert a teljes kibújási folyamatra szüksége van ahhoz, hogy erős lepkévé legyen.
Így rejtezik most az öreg király, így rejtezik az Isten ember népe is.
A megtévesztők, létrontók nem így, és nem rejteznek; hanem alakoskodva álcázzák magukat, mialatt a létrontást véghezviszik.
Krisztus gyermekeinek mindig ott van Krisztus... Ők nincsenek ott mindig Krisztusnak.
Amíg ez a nemzedék nem hisz, és magában nem hisz, és nem áll ki egyként, és nem áll el a vétkeitől, addig nem fejlődött ki, nem nyílt ki.
Az ilyen nemzedék belehalna a jelenlétbe... és ölne, ahelyett, hogy szeret.
Amikor majd elállnak vétkeiktől, felismerik "Siont", felismerik magukat... és egyként kiállnak, akkor megélhetik a kegyelmet...
amíg nem hisznek a kegyelemben, és magukat sem ismerik, hogyan ismerhetnék fel "Siont"...

Csak, ha otthona lesz a népben az Abszolútnak, és nem csak az Abszolútban a népnek... akkor lesz ismét a Földön is igazság.

Nem választhattátok meg a test őseit… de szellemi őst bármikor választhattok! Ha "ördögök" családja vagytok is, szellemi családként bármikor, bármilyen mélységből, nehézségből választhatjátok az Egy Életet, Világosságot, szeretetet, bölcsességet, erényt!

Lehet jó helyre születni, és a halálnak dolgozni; és lehet rossz helyre születni, de az Életnek, Világosságnak szentelődni.


Ti vagytok a világ megrontói? Ti vagytok a világ reménye is!

------------
A soproni GYIK Rendezvényházban megtartott előadássorozat szöveganyagát írta, és meséli: Török-Zselenszky Tamás
Minden jog fenntartva.
All rights reserved. 2015.



Osztani, más nyelveken tovább adni ér. Kérjük, jelöljék meg a forrást! Köszönjük a figyelmüket!




Klikk ide: ZSELENSZKY-Támadat-Van-eBook-2014

--------------------------------------

MÉHDI LEVELEI SMIRNÁHOZ


Vallástalan teizmus? Lehet-e beszélni a láthatatlanról, az elmondhatatlanról? Lehet-e vallás-függetlenül? Túl láthatunk-e a tudomány, a vallás korlátain az abszolútumukig?
Vallás-függetlenül, vallás-függetlenül, vallás-függetlenül. Ez a jelszó.

"Egy kakas volt csak, amely tojást tojt...
és tojásából fehér város serkent...
az ura szétválasztotta a hamisat az igaztól, a sötétséget a világosságtól...
tűzzé, vízzé oldotta fel a hegyeket, a béklyókat, felélesztette a kőbe vésettet, vízió-lényből valóvá lett…
szembenézett a múlandósággal, meglelte a célt…
egy része az otthonba vágyott, ám, Ő megeső szívvel megregulázta…
belekortyolt a csillagok tejébe…
meghallgatta a szűkölők panaszát…
magában a világot felemelte."

A soproni GYIK Rendezvényházban megtartott szuperhős gyorstalpaló előadássorozat kiegészítő mellékleteként
írta, elmondja: Török-Zselenszky Tamás
Minden jog fenntartva.
All rights reserved. 2015.

Osztani, más nyelveken tovább adni ér. Kérjük, jelöljék meg a forrást! Köszönjük a  figyelmüket!



-----------------------


MÉHDI LEVELEI SMIRNÁHOZ / részlet

Elmondtam, mert nincs itt más, hanem Méhdi van itt. Kívántam, hogy más legyen itt, aki nálam jobb ember, és szebben, jobban mondhatja, de nem jött, és csak én vagyok!

Hivatásomból kifolyólag épp húsz éve – hát a mostani dátum szerint épp húsz éve – járom az országot. Sok-sok ember kérdezett tőlem sok mindent. Ezt a jegyzetfüzetet azért írtam, mert nem tudom, merre járnak Ők, akiknek jártamban válaszokat ígértem, de szeretném teljesíteni ezt az ígéretemet! Ez a néhány írott sor, talán elér hozzájuk. Ezek a mondatok valódi kérdésekre adott válaszok. Magamtól nem tolakodnék velük. Magamat nem tartom méltónak ilyen dolgok közlésére. Talán a dolgok esetleg engem … mindegy. A legjobbakat kívánva arra kérlek Titeket, hogy csak akkor hallgassatok meg, ha utunk során kérdeztetek tőlem valamit, és még nem válaszoltam, vagy félig válaszoltam, vagy ha a gyermekeim, unokáim, testvéreim, családom vagytok; annak tekintitek magatokat! Íme, elszavalom, ha kéritek, mindazt, ami beleíratott!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A nem vallásos ember is sejti a láthatatlant. Ne azt az Istent keressétek, amelyik anyagot rendez és tart fenn, hanem azt, aki a lelket segíti ébren maradni és átvészelni az anyagot, aki átszellemíteni és élni segít, aki az Élet, a Világosság: Őt keressétek magatokban, a többibe úgyis belebotoltatnak Benneteket.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Azt kérdezitek, én vagyok-e Mátyás király? Mátyás királytól azt kérdeztétek, ő-e ama Atilla király? Tőle azt kérdeztétek, ő-e Máni apostol? Tőle azt akartátok tudni, ő-e Jézus, a Krisztus? Jézustól azt tudakoltátok, ő-e ama Illés, ő-e Nimród király?
Milyen válaszokat kaptatok?
Ami ő bennük azonos volt, bennem is ugyanaz. Ami ő bennük más volt, bennem is más. Ahogyan lényegtelen, úgy nem Ő vagyok. Ahogyan lényeges, úgy pedig Ő vagyok. A legfontosabb azonban az, hogy nem magamnak megtartani jöttem, hanem odaadni. Ezt. Mindannyiótoknak olyanná illene finomodnia, hogy potenciális király, királynő lehessen. Ők nem úgy jönnek el, ahogyan várjátok. Nekik belőletek illene előkerülniük. Nekik belőletek, bennetek illene eljönniük, mindnyájatokban. Senki nem mondhatja saját magáról, hogy Ő ez vagy az. Akkor Az, hogyha mások mondják róla szívből és nem érdekből.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az ajándék, amelyet elloptok, mielőtt megkapnátok, amelyet átadnak Nektek, de eladjátok vagy kisajátítjátok és nem osztjátok szét magatokból, magatokkal, az ajándék mivoltából lopott tétellé válik.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Csak a szerelem vehet erőt a halálon, az égi, lelki, szellemi szerelmetes gyermeki, hálás, rácsodálkozó lét.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Mi a szőlő? Mi a dinnye? Mi a tök? Mi a méh? Mi a virág? Mi a gyöngy? Mi a holló, a galamb és a páva? Ha ezeket élve élitek és értve értitek, nem csak nézitek és ismeritek, akkor beszélhetünk tovább. Tükrökről beszéltek, de nem tudjátok miben más az egyik és a másik. Éváé és Máriáé.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Országról beszéltek, de bennetek nincsen ország. Otthont kerestek, de bennetek nincsen otthon, ezért nem lelhetitek. Akiben él az ország, bárhol járjon is, Ő az ország. Aki maga az otthon, bárhol legyen is, otthont talál és otthona lehet másoknak is.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A rendszerek lehetnek ígéretesek, de amíg az emberek nem bölcsességben, nem szeretetben és gondoskodásban állnak, addig egyetlen rendszer sem működhet. A demokrácia csak szentek együttműködése révén lenne lehetséges. Amíg nem vagytok szentek, nem teljesedhet a demokrácia. Nemszentek vergődéséből csak áldemokrácia fajulhat és az is fajul. Amikor pedig szentekké lesztek, már nem demokráciát éltek majd, hanem olyan égi királyságot, amelynek az Élet, a Világosság, a szeretet, a bölcsesség lesz a királya.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A szeretetlenségből nevelődnek ki a tévedők, a bosszúsak, az elégedetlenek, a toporzékolók. Jobb világot nem egy hőstől várhattok, hanem magatoktól. Amint szeretni fogjátok a gyermekeiteket és bölcsességre vezetitek őket ismerethalmozás helyett, a világ jobbá változhat. Akik az ajándékot tovább osztják, gondoskodnak, ők teremtik meg a jobb világot.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Olyasvalakire vártok, aki helyettetek cselekszik és úgy megment titeket. Pedig aki igaz segítőtök, nem helyettetek tesz dolgokat, csodákat, hanem bennetek ébreszt csodát. Ő belőletek hívja ki a jót, de Ti kell, hogy előengedjétek azt. Ő nem alkalmas arra, hogy megmentsen titeket, hanem megérteti veletek, hogyan menthetitek meg magatokat.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Király vagy-é, kérdezitek. Csak Isten mutathat annak és Ti mondhattok annak legelőször. Én csupán azután mondhatnám ki, amit erről csendben tudok. Mindenkinek illő készen állni a királyságra, királynőségre.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Miben áll a bölcsesség? Önmagában. Ami körülményektől, végletektől, véleményektől függ; nem bölcsesség, csak nézőpont. A bölcsesség egész, egyetemes, eredendő és nem függ semmitől, azt nem kitalálják, hanem arra rálelnek és megélhetik. Aki keresi és megleli; mind ugyanazt találja.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Kinek a vallását és Istenét kövessétek, szeressétek? Egyiket se kövessétek, mindegyiket szeressétek és tiszteljétek! Az Egy nem vallás, hanem önmaga. Ne az embert, hanem a tévedését kerüljétek! Minden embert, lényt, Istenséget, Istent, irányzatot tiszteljetek, szeressetek, de mindeneknél jobban az Aabszolút Való Életet, Világosságot, szeretetet, bölcsességet éljétek!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A király a legkisebb, a legutolsó, a legszegényebb, a legszerényebb, a legbölcsebb, aki szerelmetes szeretettel él a világért. Azért él, hogy a világot gyógyítsa. Ő az Élet, a Világosság, a bölcsesség, a szeretet, a gondoskodás, a Földön járó Ég és az Égben járó Föld.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Aki bölcs; szeret.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Aki az anyagot átszellemíti az egyetemes szerelmetességgel, az elemeket egyesítve; a sötétséget világosságra váltja. Úgy szereti a világot, ahogyan az Egy szereti. Abban éber az Egy és Ő éber az Egyben. Királyi.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ha nem vagytok bölcsesség, szeretet, gondoskodás, hiába tárulna föl előttetek a teljes valódi történelem. Ha reggel felébredve semmire sem emlékeznétek a történelemből, de bölcsek lennétek, szeretetben élnétek és gondoskodás lenne a társadalmatok lényege, az fontosabb, több, jobb volna, mint az irigyen, kicsinyesen, erénytelenségben tudható minden-ismeret. Csak jóságosaknak való a történelem. A többiek méltatlanul és méltatlanságokra használnák a tudást.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Legyetek az Élet, a Világosság családja szeretetben, bölcsességben. Akik az Élettel vannak; aranyközépbe emelnek, összehoznak, letisztítanak, elengednek, nem ítélnek, áradnak, fogadnak, gondoskodnak. Nem megosztók, hanem egyesítők. Nem dolgokat egyesítenek, hanem lelkeket. Nem a részletekbe vesznek, veszejtenek, hanem a teljességet élik.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Minden és mindenki az Egytől az Egyben él, csak nem mindenki van benne ébren. Van, aki csak nyeli, van aki csak fogadja, van aki csak fogadja és tükrözi, van aki megébred benne és akiben Ő megébred. Az Egy ismeri és szereti minden részletét, de egyelőre nem minden részlete ismeri Őt és szeret. A bölcsességben járók látják, tisztelik, szeretik a lényeket, a bölcsességben visszább járókat is, a kevéssé ébereket is. Csak a kevéssé éberek és bölcsességben visszább járók nem tisztelik és szeretik a lényeket és a teljeseket, valósokat.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A legnagyobb matematikusok, fizikusok még csak most jutottak el a tudható dolgok negyedéig. Ám a tudható dolgok összessége sem mondana nekik semmit a valóságról. A tudomány korlátain belül keresik az egyetlen egyenletet, amely mindent leír. Már pedig azt az egyenletet nem találhatják meg a tudomány korlátai között, csak annak abszolútumában. Az az egyenlet ennyi: 1-2-3-1. Egy. Amikor ezt nem csak megértik, hanem megélik, akkor másképp lélegeznek majd. Akkor értik meg mindezt, ha megélik.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Nem test vagytok, akiknek lelke van, hanem szellem, lélek, akiknek van teste.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A minőségileg több elfogadja és szereti, tiszteli a minőségileg kevesebbet. Csak a minőségileg kevés nem érti, nem tiszteli, nem szereti a minőségileg többet.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ahogy bent, úgy kint. Ahogy fent, úgy lent. Vidd végbe az Egy varázslatát!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Bőrszínek? Embertípusok? A lét hétpróbája tévedő, tompa lényekből valódiakká nevel bennünket. Aki elveszik a részletekben, nem állja ki a hétpróbát. Szenvedtet és szenved. Aki azonban nem veszik el a részletekben, hanem mindenben a közös, egyező, azonos, legbenső való Egyet látja, bármilyen úton és körülményben a valósághoz tartva nyilvánul meg. Minden látszólagos különbözőség csupán a hétpróba próbatétele. Fess egy csoportot kékre, egyet zöldre, egy másikat csíkosra, amazokat pöttyösre! Az erénytelenek, tompák fennakadnak majd ezen s elvesznek. Az erényes bölcsek, akik szeretnek és az Egyhez tartanak mindenükben, mindenükkel, az Egy dolgaiban kiteljesednek és áldást jelentenek a környezetükre is. Kékekre, zöldekre, csíkosokra, pöttyösökre is, jöjjenek akár kékektől, zöldektől, csíkosoktól vagy pöttyösektől.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az Egy az Eeredet, üresség, megnyilvánulatlan. Az első megnyilvánulása a tudat. Azzal a Gondolat-ige, az Ige pedig lélekhang. A lélekhang rezdül, perdül. A perdületek saját nyomukba ütköznek és hullámokká lesznek. A hullámok fodrozódnak, a fodrok sűrűsödnek és szférákká lesznek. A szférák más-más finomságúak. Minél sokadlagosabb teremtettek, teremtek, annál sűrűbbek, nehezebbek és tompábbak, annál anyagba süllyedtebbek. A szférák hagymájában az eredet Egy üresség és Való Életvilágosság mindenütt táplál, árad, fogad. Azonban a sűrűbb világok lényei közül sok van, amely ájulásban van, és aki alélt a Valónak látásából. Léteznek, de nem élnek. Néznek, de nem látnak. Ismeretük nagy, de bölcsességük semmi. Vágyuk tengernyi, de szeretetük nincsen.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Kezdetben azt mondta ki a száj, amit az Egy gondolt. Később jött az ember gondolata. Akik az Egy gondolataival beszéltek és beszélnek, mellérendelő nyelven szólnak. Akiknek az ősei mást gondoltak, mint az Egy gondolata, alárendelő nyelvet hagytak az unokáikra. Minden ember megérdemli az Életet, a Világosságot. A világ mindenkinek feltárulkozik. Az alárendelő nyelvűek még gondolkodhatnak szeretettel és a mellérendelő nyelvűek is gondolkodhatnak erénytelenül. Lehet jó helyre születni és elfecsérelni az örökséget és lehet rossz helyre születni, majd igazsággá, Valóvá, bölccsé, szeretetté emelkedni. Vajon bűn-e vagy próbatétel-e a szegénynek, hogy örökség nélkül született? Vajon érdeme-e vagy próbatétel-e az ékesnek, hogy örökséggel született? Bizony, ennek is, annak is próbatétele az.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Tegyetek, mondjatok bármit! Legyetek bármilyen vallásúak, bármilyen öltözetűek, színűek, formájúak, az Egy előtt az számít, ami a szívetekben van; az Egy azt látja, ami a szívetekben van. Ám akinek a szívében az Egy van, a bölcsesség, a szeretet lakik, az az ember ettől azoktól vezettetve cselekszik, szól és világol, annak cselekedetein meglátszik az Egy.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az éber mindenben az Egyet tiszteli. Bölcs, szeret. Szeret, bölcs. Mások és önmaga méltóságát megtartja. Nem a szellemet zárja az anyagba, hanem az anyagot szellemíti át. Az igazán erősek a legmélyebb pokolba merülnek és ott világolnak. Nem a poklot teszik mennyé, hanem képviselik a mennyet a pokolban. Nem teszik a pokol népét emberré, de rájuk tekintve a pokol népe emberré akarhatja, tudhatja magát tenni.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ne kényszerítsetek! Ne térítsetek! Ne zsaroljatok! Ne hazudjatok! Bűnt elkövetni Istenért; értelmetlen, káros, életellenes dolog. Adjátok ajándékba a szépet, a hasznosat, a jót, az igazat, a Valót, az Életet, a Világosságot, a bölcsességet, a szeretetet nem beleszólva, hanem örökítve, hagyományozva, gondoskodva, elérhetővé és választhatóvá téve az ajándékot. A vallás egy rozoga létra és a végéről le kell lépned a felhőre, a szélre, az Égre, a Napra, a Holdra, a bolygókra, a csillagokra. Az ismeret foghíjas létra és végül le kell lépned róla a bölcsességre. A hit hasznos híd, de át kell menned rajta a Lélekig.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A kínálat a kereslet bűne. Amire nincsen kereslet, arra megszűnik a kínálat. Az erénynek Világosságra, Életre van kereslete. És még a legeslegsötétebb bugyrok lakóinak is szeretetre.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A jótett, a segítség csodálatos dolog az Egy előtt. A kamat méltatlan és létrontó. Az értékteremtés igaz az Egy előtt. Az értékteremtőkből hasznot húzás méltatlan és létrontó. A kölcsönös együttélés gondoskodással igaz út az Egy előtt. A kiaknázás, kizsákmányolás méltatlan és létrontó.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Erényes népnek fényes a világa. Ne a világban vagy a másik emberben tegyetek rendet, hanem magatokban, és, ha ezt mindenki megteszi magában, akkor a világotok kifényesedik, és szentül, szellemül! Amikor az erény a társadalom perifériáján didereg, a világotok mérgező és jajong. Amikor a társadalom középpontjában van az erény, akkor a világotok él és éltet.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A poklot nem tudjátok mennyé tenni, de magatokat azzá tehetitek.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Akik versenyeznek, hogy kinek a bűne nagyobb, és egymásra mutogatnak; elvesznek mindkét fél bűnei között. Ne mások vétkeinek számon tartásával foglalatoskodjatok, hanem saját erényeitek pallérozásával!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Nincs érdem, nincs jutalom, és a büntetés is csupán a tudatlanságotok következményeinek elviselése, a magatokra hozott nehézség. Nincs verseny és nem a mennyiség, hanem a minőség számít. A mennyország nem hely, hanem minőség. Az út nem távolság, hanem minőség kiteljesedés. Nincs idő, csak az elmében. Amidőn az elméből a lélekbe emelkedünk, az időknek vége van, és nem úgy van vége, hogy a világ eltűnik, hanem úgy, hogy az idő örökkévalósággá minősül vissza. A megpróbáló, a félszemű azt mondja: idő és pillanat, Méhdi azt mondja: örök és jelen.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Mi marad nektek, amikor senkinek sem lesz semmije? Legyen bölcsességetek, szeretetetek és az Egy! Akik állatok, emberek, más lények előtt akarnak megállni, csak addig juthatnak vagy elbukhatnak. Akik az Egy előtt megállnak; mindenek előtt győzedelmesek. Jussatok a közömbösségből a félelembe, abból a vallásba, emelkedjetek a vallásból az ismeretbe, abból a tudásba, abból a megélt bölcsességbe, teljesedjetek a bölcsességben a szeretetbe, és a szeretetben az azonosságba. Akik így tesznek, így lesznek minden világban, minden körülményben a legteljesebb, az Egy előtt is megállnak tisztességben, méltóságban.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Minden az Egy. Az Egyben van minden és az Egy van mindenben. Aki, ami a legfinomabb első szférában is és a többi, sűrűbb szférákban is és a legegyszerűbben is ugyanaz, az az Egyből elszármazott Lélekszellem. A szférák az Egytől elzáródásukban sűrűsödnek. A lényeik az Egytől elszigetelődésüktől tompulnak, felejtenek. Legyenek azonban bármilyen süllyedtek is a lények, elsődleges teremtettek vagy teremtők vagy teremtettek vagy sokadlagos teremtettek, előállítottak is, elkészítettek is, bennük mindannyiukban ugyanabból az Egyből van a lélek. Legyen bármi és bárki bármennyire is anyagba süllyedt vagy feledésbe, tompaságba ragadt létező, ha ehhez az ugyanahhoz visszatalál és mindenét ahhoz az Egyhez idomítja, finomítja, ha hozzátartoztatja magát, ha a világossága élő mivoltja családjává engedi magát: felszabadul. Ebben a folyamatban az első lépés a bölcsességbe emelkedés és a szeretetté minősülés.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Nem hajlongunk angyalok, ördögök, hatalmaskodók előtt. Nem a derekunk meghajlása a valódi meghajlás, hanem aki előtt a szívünk hajol meg, annak a szerelmetes családja vagyunk. Amilyenek a szívetekben vagytok, azok vagytok valójában. Akinek a szívetek örvend, ahhoz tartoztok valójában. Nem félni kell az Egyet, mert az Egy a szeretet, hanem minősüljetek a szívetekben szeretetté, és akkor az Egyhez tartoztok majd Ti is, és nem csupán Ő Tihozzátok. Aki bölcsességet vesz és szeretetben Élve gondoskodik, az Egy embereként jár a Földön. Aki szeret, gondoskodik, csodálkozik, gyönyörködik és hálával örül, abban az Egy is otthonra lel és az az Egyben van otthon.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az ember nem azonos a bűnnel. Ne az embert kerüljétek, hanem csak a bűnét! Ne az embert marasztaljátok el, hanem a bűnétől segítsetek megszabadulni! Ne Tti szabadítsátok meg őt a bűnétől, hanem segítsétek abban, hogy alkalmassá lehessen arra, hogy saját maga megszabadulhasson, ha szívből akar!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Nem mindent az Isten teremtett. Van, amit istenségek, más lények. De mindent az Egyből, az Atyából. Az első átvitellel magától termett, az Egy gondolatától. A többiek már társteremtők voltak, továbbteremtők. Az eredet az Egy, az első, az Isten-istennő, a következő a Fiú-lány, a többiek az unokák és mindenek. Az Örökkévaló ott húzódik a végtelen mélyén, és a véges mélyén is. Ezt az Egyet keressétek, találjátok és éljétek meg!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A nemesség: erényesség, bölcsesség, szeretet, jóság, gondoskodás, örökítés, felmutatás, hagyományozás. A nemesség nem vérvonal, hanem a lélek vonala.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ahová a szívetek tartozik, oda tartoztok mindenetekkel a valóságban. Ám csak bölcsességben tudhatjátok meg, hová tartozik a szívetek.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Amiről nem tudjátok, hogy hozzátok tartozik-e, azt engedjétek el, és, hogyha úgyis hozzátok tartozik, akkor tudhatjátok! Azonban az elengedés nem elűzés, ellökés, az összetartozás pedig nem rabság, hanem szabadság.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ha bennetek menny van, körülöttetek is megszülethet. Ha mindannyiótokban menny lesz, a világotok is az lesz. A világotokat nem a világotok rendbe tétele teheti mennyé, hanem a bensőtök mennyé tétele. Akkor a bennetek élő Világosság szerint fajul majd a kinti világotok is.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ember! A legalsóbb világokig zuhanj bár, ha magadban megőrzöd a mennyet, a bölcsességet, a Világosságot, akkor az Egyhez tartozol. Ahol megálltok aláhullásotokban, oda valók vagytok. Ám, akikben az Éélet, a Világosság lakozik a bölcsességben és a szeretetben, az elengedésben emelkedni fog, világolni fog és az otthon felé repül.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Akiben nincsen erény, akiben nincsen otthona a Világosságnak, az ha szent étkeket eszik, akkor is az enyészet kemencéjeként működik. Aki viszont, a szentség lakásaként létezik, egyen bármely nép ételéből, az Élet kemencéjeként működik. Akik asztali áldást mondanak, a jóságot hívják meg az ételeikbe, és a hála, amelyet megéltek, szentesítette, szellemítette az étkezésüket. Hiábavaló áldozatból értelmessé vált az áldozat. Ha a poklokat nem is tehetitek mennyekké, magatokban olyanokká lehettek, akik a mennyekhez tartoznak.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Lelki minőségtől, szándéktól minősül a tett. Hogyan is lenne bűn a szent szerelem, amely az abszolút jóból származik? Az a minőség és szándék teheti bűnné, amely másokat megbántva akarja átélni azt. Szabad szeretni, szerelmesnek lenni, de úgy illő és méltó megélni azt, hogy ne bántson meg senkit sem a megélése. A szabadság addig terjed, amíg a másik emberé nem sérül meg. Törekedjetek az élet dolgainak olyan módon átélésére, hogy az áldás legyen magatok és mások életére is. A tettek, amelyekkel a szellemet zárjátok az anyagba nem a helyes út tettei. A tettek, amelyek nyomán az anyagot szellemítitek át, azok a helyes út tettei. Szentesítsétek a szerelmet égivé és sosem származhat bűn belőle akkor! A tompák szerelme minősüljön bennetek az ember szeremévé! Az ember szerelme minősüljön bennetek az Egy szerelmévé!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az Élet a Világosság, a létbe, a fénybe a sötétbe mélyedt. A szellem, a lélektudat, az azonosság-megélés élő bölcsessége, a tudatlan tudományba veszett. A szerelmetes szeretet az érzelmekbe tévedt. Az Abszolút Valóság, igazság, tudatlansággá csökevényesedett. Az éberség látása nézéssé alacsonyodott. A bizonyosság-önvaló vallássá korcsosult. Emelkedjetek az elme illúzióiból a Szellem-lélekbe.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A király nem uraság, és a nép nem a szolgája. A király nagyapó, szülő, testvér, gyermek, unoka. A király nem parancsol, hanem felmutat. A jó királyság az Éélet és bölcsesség, Világosság királysága. Az ilyenben a nép fel tudja tenni a helyes kérdéseket, és mérhetetlen vággyal keresi fel ezekkel a bölcs királyt. Az ilyenben a nép szomjazza az igazságot és, megtudakolja azt a királytól.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A jó király nem uraság, hanem népe nagyapja a gondoskodásban. Az igaz király nem kívánatos a hazugok igazgatta rendszerben, mert Ő mindent megállít, míg a népnek csak egyetlen fia, lénye is nélkülöz és csak az utánra veszi a sokadlagos művi ügyeiket. Vigyázzanak a hazugok, a csalók, mert az igaz király ébredésével kiszáguld alóluk a világ. Az igazság, bölcsesség, Élet és Világosság felfénylik és hívására válaszolni fog az igazságra szomjazók szíve. Amikor ezek a szívek együtt dobognak majd, hozzájuk kell majd tartani a többi szívnek is.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Magatokat kell a világosba vezetnetek. Mert a tanítások csak lebegnek, de Ti kell, hogy megismerjétek azokat! Akik bölcsességbe jutnak, az önmegváltás útján járnak. Akik a látásban az Egy valóval hangolódnak össze, az önmegváltást követően megeső szívvel, szeretetben gondoskodva a nagy megváltáshoz, önmagukat adva odafordulnak. Nem avatkoznak be, nem térítenek, nem megmondanak, nem kényszerítenek, nem zsarolnak, nem csalnak bele semmibe senkit és ingyen adják tovább, amit Ők is ajándékba kaptak. Elnézik a sértéseket, mert azok az Egyig fel nem érnek. Élettel állnak a halál előtt. Szeretettel a tudatlanság rosszindulata előtt. Bölcsességgel a keresők előtt, gondoskodással a lények előtt. Világossággal a sötétség előtt. Finomsággal a durvaság és sűrűség előtt. Minőséggel a mennyiség előtt. Valósággal a képzetek előtt. Lélekkel, szellemmel az elme előtt.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az együttérzés, a részvét, a gondoskodás, a szeretet útján minden állapot, helyzet, módszer elfogadható, amely méltóságunka és mások méltóságát megőrzi. Amely nem ártó másoknak, amelyre illik a szabadságról alkotott íratlan szabály, hogy a mi szabadságunk addig terjed, amíg a másokét nem sértjük meg. Elfogadható minden módszer, amely az Egy természetének elsődleges törvényeivel harmonikus, ami nem ártó nektek sem. És mi lenne ártóbb, mint az, amely ural Titeket és nem Ti uraljátok azt. Amíg Ti uraltok valamit és nem az Titeket, eszközül használhatjátok mások közvetett megsegítéséhez. Nem úgy uralhattok dolgokat, hogy a dolgoknak parancsoltok, hanem úgy, hogy magatoknak parancsoltok.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Akik azt mondják, tiltott az égre nézés, a csillagokra tekintés, azok hátsó szándékkal arra törekednek, hogy ne ismerjétek meg az isteni tervet. Ti az ő szívéből pattantatok ki, az égbolt pedig a ti szívetekből. Ismerjétek meg a feketét, a fehéret és a vöröset. Ismerjétek meg a hollót, a galambot és a pávát. Ismerjétek meg a tervet és álljátok ki a hétpróbát.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az Egy húzódik mindenek mélyén. Belőle származott el a sötét víz, mely az Első Tűznek felel meg. Azután ebből származott el a fényes tűz s ebből a föld és a levegő. Miután mindezek szétterjedtek, az Egy Élet és Világosság köré nyüzsögve Elsődleges Törvényekké lettek és a fajuló és tagolódó elemeket az Élet lelkében az Élet lelkével tartották. Mindenben ott lakik az Élet. És az Életre rányüzsög a nehézség, a sűrűség, a feledés. Amely anyagot az Élet átszellemít, élő fává lesz és eredete felé tör. Az elemek az arany felé nemesedve, a bolygók a napjuk felé nemesedve, az emberek az Egy felé nemesedve, az elme a lélektudat felé nemesedve, a lét az Élet felé nemesedve, a fény a Világosság felé nemesedve, a hangok az Ige felé nemesedve, az ismeretek a bölcsesség felé nemesedve, a mennyiség a minőség felé nemesedve, az idők a jelen felé nemesedve a Világfa méltóságát élik.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Nem birtokolhatjuk a Földet, csak emlőin csünghetünk, és az Egyre száll vissza, meg önmagára, amikor elmegyünk innen. Nem birtokoljuk a világot, hanem mi vagyunk a világ és amikor megtérünk a valóba, akkor a Világok Világossága.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az Egy a Világosság. Isten a sötétséget folyamatosan világosságra váltja. Aki maga is így cselekszik, Istennel cselekszik. Isten az Egyből kihullott, anyagba süllyedt létezést váltja meg újra az Egynek, az Egybe. Aki az anyagot szellemíti át, az így tesz. Aki így tesz, Istennel teszi amit tesz. A másik, aki a szellemet süllyeszti, köti, ejti rabul az anyagba, a nehézségbe, a sűrűségbe, a részletekbe, a számosságba, a sokadalomba, a tompaságba; azt mondjátok Sátánnak, aki így tesz, az Ő. Aki így tesz, vele teszi amit tesz. Az egyik Sabaoth Barbelo, a másik Yaldabaoth, ahogy nagyanyáink mondották. Azonban valójában nincsen külön a rossz és a jó. Minden jó a legbensőbb lényege és értelme szerint. Az egyik az Élet, a másik a megpróbáló, az egyik a Világosság, a másik a fény. A rossz nem valóságos. Ahhoz, hogy létezhessen, az emberek, vagy más lények tudatlan intelligenciájára van szükség. Nem a valósághoz tartozik, az emberi intelligencia és tudatlanság erénytelenség frigyéből testesülhet. A szerelmetes szeretet győzheti le a halált. Az Élet győzheti le a halált. A bölcsesség győzheti le a tudatlanságot.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ne testben várjátok azt, akire vártok. Krisztust, vagy Maitreyat, Mátyást, Méhdit, Mánit, Maat-fiast, az igazitokat! Ne a neve, a teste, a vérvonala szerint várjátok őt, hanem a lélek vérvonala szerint! Aki eljő, valóban, előbb a szívetekben jön el. Mindnyájatokéban. Ő ismeri magát, és mindőtöket, de nem mondja. Ti mondjátok, de nem ismeritek magatokat. Ezért Őt sem. Ahhoz, hogy  felismerjétek, a szívetekben keressétek! Nem itt és nem ott, nem ekkor és nem akkor jön el, hanem a szívetekben. Ha a szívetekben nem ismeritek fel, kívületek sem fogjátok.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Isten a sötétséget világosságba váltja. A király a világot gyógyítja.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az Egyhez tartsatok, akkor a vallásotok az Élet, a Világosság, a bölcsesség, a szeretet lesz! Akkor gondoskodásotokról fognak megismerni benneteket. Akkor a Ti hitetek az lesz, amiben Isten hisz és nem csak a benne való hit. Akkor a Ti hitvallásotok a barátság, a hát-társság lesz.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ne tartsatok haragot az ellenetek támadókkal, hanem váltsátok őket barátokká és adjátok nekik ajándékba a bölcsességet, Életet, Világosságot, ha szükségük van erre! Ne egymásból éljetek, hanem egymásért és az Egyben!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Aki háborúsággal áll ki a háborúság ellen, sárral dobálja a mocsarat, homokkal szórja a sivatagot. Aki sötétséggel áll ki a sötétség ellen, maga is beáll árnyékvetőnek. A sötétség ellen nem nagyobb sötétség és nem fény a gyógyszer, hanem a Lélek-szellem-világosság. A háborúság ellen nem fegyverre van szükség, hanem bölcsességre. A bajok ellen nem tudományra van szükség, hanem szeretetre és megbocsátásra magunkkal szemben is.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Álljatok ki az erénytelenek játszmáiból és ne bántsátok őket! Nem akartok mérget enni? Ne vegyetek mérget! Nem akarjátok, hogy megbotránkoztató írások kerüljenek forgalomba? Ne olvassátok azokat és megszűnnek! Álljatok ki az erénytelenség játszmáiból, és távolról segítsétek a józanodó embert! A kínálat a kereslet bűne.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ha nem Ti vagytok az a hős nemzedék, amely kiáll az erénytelenség játszmáiból és az alárendelő rendszerről a mellérendelő rendszerre áll át, akkor még a gyermekeitek is rabszolgák maradnak. Mentsétek meg magatokat a bölcsességgel, a szeretettel a világosságra és az életre, hogy Ők is megmenekülhessenek! Magatokat kell megmentenetek. Most!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ne legyetek képmutatók! Az Isten látja a valódi minőségeteket. Nem egymás előtt kell megállnotok, hanem előtte. Az erényesség nem prűdség, nem önsanyargatás, nem mások szabályozása, hanem az, ami a lélektől valós és a szívben magától van. Magatokat nem jó színészi alakítással menthetitek meg, hanem valódi szívbéli bölcsességben és szeretetben. Aki méltó, az embertársaival emberséges és gondoskodó. Teljes szívben gyúl csak csillag fényességnek; csakis üres kézbe adnak mindenséget.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A mi keresztünk Élő Fa. Gyökerezik, növekszik, rügyezik, virágzik, terem és madarak fészkelnek rajta. Gyermekek játszadoznak rajta és alatta. A miénk nem vallás, hanem vállalás. Ne nevezzétek semmi néven! Ez az Élet, a Világosság, a bölcsesség, a szeretet, a megélt lét, az átélt Isten, Istennő: az Egy, Atya, Anya, Fiú, Szentlélek. Egy.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Sok nép van, de csak egy Lélektől való Nemzet. A Föld önmagáé, senkié, mindenkié. Semmi sem a miénk, de mi vagyunk a világ. Bármely népből bárki tartozhat az Egy nemzetéhez a lélektől. Az Egy nemzetsége nem vérvonal, hanem a Lélek vérvonala, Isten családja. Azok e családtagjai, akik bölcsességet vesznek, szeretetté lesznek, gondoskodnak, felmutatnak, örökítenek, hagyományoznak, akik elállnak az életellenes hatalmaktól, és azok játszmáitól és az Élettel járnak a Világosságban. És magukban a Világossággal léteznek és Élnek. Akik így léteznek, létükben és halálukban is élnek, akik nem így léteznek, létezésükben is halottak.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Mindenki ott van otthon, ahol a lelke van otthon. Ha az értékeiteket a szívetekben hordozzátok és az Egy gondolatait gondoljátok, akkor a Ti szívetek bárhol otthonra talál. Nagy otthonotok az Egy, a Lélek-szellem. Nagycsaládotok az Egy-Atya, az Isten-Anya, és az Isten-Fiú, valamint a teljesség és a mindenség. Feladatotok az emberi nem. Kis otthonotok ez a Föld, amely szíveteket, nyelveteket érti és amelyet szívetek és nyelvetek gondoz, működtet. Kis feladatotok a kis családotok. Kis családotok a család. Nagyobb családotok az ország, nagyobb családotok a Nemzet, nagyobb családotok az emberi nem, nagyobb családotok minden lény és létező. Nagyobb családotok minden máshogyan létező és élő. Nagyobb családotok a Szent család, az isteni család. Az Egy.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Amikor egy nemzethez, egy családhoz vendégségbe mentek, tudnotok kell, hogy az Egyben összetartoztok. Amikor hozzátok vendégek jönnek, ugyanezt kell tudnotok. Amikor bajban lesztek, mert a vendégeitek visszaélnek a vendégszeretetetekkel; gondoskodón, szeretettel emlékeztessétek őket arra, hogy úgy viseljék magukat a nemzetetek vendégeiként, ahogy szeretnék, hogy az Ő kicsiny családjuk sátra vendégei viseljék magukat!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Akik veletek együtt éreznek, egyet gondolnak és útjukat veletek járják, dolgotokat veletek végzik és szívükben közétek tartoznak, azoknak engedjétek, hogy sátrat állítsanak közöttetek és onnantól együtt segítsétek a lépdelőket! Akik csupán vendégségbe jönnek hozzátok; fogadjátok illőn azokat, tartsátok jól, tartsátok meg méltóságukat, ajándékkal bocsássátok el! Akik itt járnak ugyan, de nem éreznek együtt veletek, nem gondolnak egyet veletek, bocsássátok el ajándékkal, hogy ott élhessenek, ahova illenek és tartoznak és mondjátok nekik méltósággal, szeretettel, hogy azonnal visszatérhetnek, mihelyt közétek illenek majd és égi feladatotok végzésében osztoznak veletek! Akik valóban összetartoznak az Egyben mindenképpen, a létben pedig a szívükben tartoznak össze.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Akik mindennek legbensőjében meglátják az Egyet, és háládatos szívvel gyönyörködnek, Ők a Földön járó Ég és az Égben járó Föld. Ők a teremtés koronái, akik megszabadítják a rabul esett Istent.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az eredet az Egy-világosság-élet és az Ő igéje által lett az Atya, Anya, és a Fiú: Szentlélek Isten. Ők testesültek emberré és adták magukból a kertet is. Az Egyen túli első szféra teremtése eredetileg jó volt. Ekkor az egyik teremtmény tovább teremtett. Ez lett a második szféra… és a többi lény is tovább teremtett. Az eredeti ember is. Ezek mibennünk már a nyolcadik-kilencedik finomsági „magasságban” vannak, mi pedig tőlük a nyolcadik, kilencedik, tízedik „mélységben”. Ezeken a mélységeken a nehéz uraságok uralkodnak és megtévesztik, lekötik, sűrűsítik, aprózzák, bebörtönzik az Istent, a lelket. Az ember ember maradt. Minden szférában megmaradt elsődlegesnek, aranyközép lénynek, csupán éberségében károsodott és ugyanúgy rab lett, ahogyan a lélek. Lélekből, tudatból az elmébe süllyedt. Sűrű illúzióvilágok kényurai kénye-kedvének lett kitéve, kiszolgáltatva és nem emlékszik a valójára, eredetére. Kevesen, de elegen testesültek már a legfelsőktől, hogy kimentsék az embert, hogy megsegítsék, ha önmagát megsegíti. Kevesen, de elegen ébredtek meg az emberek közül hogy embertársaiknak segítsenek. Vannak lejjebb is világok – így beszélték el a mesét nagyanyáink, nagyapáink. Mérhetetlen mennyiségű mese maradt ránk, amely elképzelni segíti az elképzelhetetlent. Amikor ezeket a meséket a felszínen tartjuk igaznak és ütköztetjük őket, akkor nem engedjük beteljesedni azokat. Akkor teljesednek be, amikor tanulunk belőlük. Nem az a lényeg, hogy igazak-e a mesék, hanem az, hogy mit akarnak nekünk tanítani, mit segítenek nekünk elképzelni. Egy mesét se vegyetek igaznak, de mindegyikből tanuljátok a lélek dolgait! Ha így tesztek, az egész emberiségről lehull egy nagy teher. Az abszolút igazság számít és az nem a részletekben rejlik, hanem az egészben.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Feltárulhat-e a valós történelem, amelyet nem a győztesek írtak?
Csakis Istenben, csakis a lélekben. Azonban akik ezt meglátják, legyenek kegyesek, méltóságosak, bölcsek és szeretettel erősek! Nem az számít, hogy milyen rossz történt az úton, hanem az, hogy mit sikerült megőriznetek az eredendő jóból.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Tanítsátok a vétkezőket, de bocsássatok meg nekik és magatoknak is! Nincsen erősebb gyógyszere a világ betegségének, mint a megbocsátás és a szeretet. És nincsen igazabb módja a sűrűségben, nehézségben létezésnek, mint a bölcsesség világosságában gondoskodás. Úgy szeressetek, ahogy az Egy szeret benneteket! Nem a cserebere, meg az érzelem a szeretet lényege, hanem a minősége, amely az Egy szeretetének a minősége.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Égi felünket nélkülözzük, ezért van a szerelmetességünk. Akik az Isten szerelmével szeretnek, az égi felükkel egyesülnek. Vannak, akik „csupán” a másik emberrel megélt szerelem útján ismerik meg az ebbe vezető utat, és az ehhez hasonlatosságot. Az előbbiek félből eggyé lesznek, az utóbbiak kettőből hárommá, vagy többé. Az előbbi Isten szolgálata, az utóbbi az emberről gondoskodás, és aki érti, érti: mindkettő az Egyben áll, az Egy szolgálata.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Akit csak a fizetség vesz rá arra, hogy felkeljen, és alkosson, vagy hozzá tegyen a közjavához, már az is tesz valamit. Mennyivel inkább segít gyermekeinek, unokáinak az, akik lelke indíttatására, önzetlenül is felkel, hogy alkosson?

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Étel, víz, ruha, menedék, jó szó, szeretet. Istentől alanyi jogon megkaptátok ezeket. Azért nem jut mindenkinek, mert kereskedtek azzal, amit ajándékba kaptatok. Akit az Isten a létbe engedett, annak járjon a közjóból az étel, víz, ruha, a menedék, a jó szó, a szeretet, a bölcsesség! Akinek bűnei vannak, a rászorulókon segítsen, és tegyen szert bölcsességre! Csak a bűnért kelljen fizetni megbocsátással és bocsánatért imádkozni! Akik csak pénzért munkálkodnak, a pénz a fizetségük. Akik lelkük indíttatására munkálkodnak, jutalmazzátok is azokat! Akik sem pénzt, sem jutalmat nem fogadnak; pénz, jutalom és mennyei jutalom az osztályrészük.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A vén bölcs nagyapó, nagyanyó számára tartsatok fönt a szent hegyen egy remeteházacskát! Ő lakjon ott, szolgálata idejére minden javakról lemondva! Ő legyen a legszerényebb, a legszegényebb, legbölcsebb, legjóságosabb, szerető, gondoskodó, igaz vén! Ő legyen az utolsó, és úgy az első. A legkisebb, és úgy a legnagyobb. Csak az kap hatalmat, aki oly’ bölcs, jó, szerető, gondoskodó, hogy sosem élne vissza vele. E vén elé vigyetek minden ügyet, mely ehhez méltón fontos, vagy eldöntendő! Legyenek segítségére, akiket ő méltónak talált erre!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Adjátok a vén bölcs elé a fölösleget, és osszátok ki az ő szava szerint azoknak, akik szükségben kérik! A szükségben kérőktől semmit ne kérjetek, ha a kérők munkálkodók, alkotók! A sokszínű sokféleségért cseréljetek! Csakis az indokolatlan luxusért kelljen pénzt adni, amely pénzt jóra fordítsatok! Csak a természet törvényeivel harmonikus munkálatokat végezzetek, csak az elsődleges törvényei szerint igyekezzetek! Figyeljétek az évkört, az égen, a Földön, a fejben és a szívben! A fölösleg egy részét őrizzétek bajok idejére, egy részét tartsátok meg idegen rászorulók megsegítésére, és vendégeink tiszteletére, egy részét pedig veteménynek!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Bocsánatot kérek mindentől, mindenkitől mindenért, amit ellenük elkövettem: a gyarlóságomért. Bocsánatot kérek, és megbocsátok mindenkinek és mindennek mindenért, amit ellenem elkövettek: a gyarlóságukért. Magamtól is bocsánatot kérek, és magamnak is megbocsátok.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Aki katonákat küld harcba, a bűneik rászállnak. Aki harcosokat vezet, saját bűne az, azt veszi magára. Aki lovag, mindenki bűnét vállára veszi. Aki lovagkirály, lemondott a mennyről. Ki érdemesebb leginkább a mennyre, mint az, aki másokért lemond még arról is! Ezek azonban nem büntetések és nem jutalmak, ezek minőségek. E minőségek szerint tartoztok az Éghez vagy a Földhöz. Isten nem a ruhátokat, testeteket, körülményeiteket nézi, hanem a szívetekbe lát. Amilyenek a szívetekben vagytok, olyanok vagytok igazán.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Amely társadalomban az Erény áll a középpontban és a Törvény a szívben van, ott a pénz mögött munka van és valódi érték. A Törvény rá a garancia. Nincsen hitel csak adomány, segítség, melyet nem vissza kell adni, hanem tovább. Nincsen kamat, és nincsen több pénz forgalomban annál, mint amennyi a mögötte álló valódi munka, és érték. A pénz másodlagos. A valódi érték, ami mögötte áll; a munka és az erény. A legnagyobb érték a bölcsesség, a szeretet, a Lélek, Szellem, az Egy.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A lét irányai az előre, a hátra, a balra, a jobbra, a fel, a le, a ki, a be. Ezek közül a befelé és felfelé: valós. A többi mindegyik lefelének számít. Értse, aki látja!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ez az anyagvilág a valódinak csak a vetülete, salakja, füstje, tükörképe. Ez nem azt jelenti, hogy az él, aki halott, vagy aki alszik, az van ébren. Mindkettő a bűn fizetsége. Azért alszol, mert a létezést a lélek helyett, a tudat helyett az elmében végzed. Az elmében létezés elválaszt az eredetforrásodtól. El kell ájulj, álomba kell merülj, hogy be tudd fogadni az Eredet igéjét, hogy kipihend az elme fáradalmait. És mi is az álmodás? Az elme kétségbeesett küzdelme azért, hogy el ne hagyd. Az elme a bűn. A lélek a tudat, a való. Nem az él, aki meghal, hanem az, aki az elméből a lélekbe helyeződik. Nem az van ébren, aki alszik, hanem az, aki az elméből a lélekbe emelkedik.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ami bennetek az Élethez tartozik, az örökké élni fog. Ami pedig a halálhoz tartozik, az elhal. Igyekezzetek hát minél több részeteket a haláltól az Életnek megváltani, hogy minél több részetek éljen örökké az Életben magában. Igyekezzetek az örök Valótokra ébredni.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az ősök erényeinek ajnározásától még elvesztek. Akkor nem vesztek el, ha inkább megvalósítjátok magatok is azokat az erényeket. Mások hibáinak számon tartásától még elvesztek. Akkor nem vesztek el, ha e helyett inkább a saját erényeitek pallérozásával törődtök. Nem hazafias utálatra, utálkozókra, hanem szerető bölcsességre bízzák majd a többet. Azokra, akik egymásért élnek, nem egymásból, akik ajándékba adják a lelket.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Engedjétek a test neveit, és ne nevezzétek el a lelket! A létezés anyaga halott. Az Élet lelke; él.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Akik az anyagot szolgálják, elapróznak, tagolnak, részleteznek, megosztanak, megtévesztenek, a halál munkásai, a megtévesztés urának bábjai. Akik az anyagot átszellemítik bölcsességükkel, szeretetükkel, akik az aranyközépbe hozók, közös nevezőre emelők, hasonlóságot és értelmet keresők, Ők a benső Egy valóra tekintők. Az előbbiekből kerülnek ki a csalás, lopás, gyilkolás császárai. Az utóbbiból kerülnek ki az Élet, Világosság, szeretet és bölcsesség gondoskodó királyai. Legyetek mindannyian gondoskodó királynők és királyok! Mindannyian!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ha a bensőtök keresztelkedik meg, az a valódi keresztség. Ha a lélek metéltetik körül, az a valódi szövetség. Ha a szellem merítkezik be, az a valódi közösség. Az alsó, középső, és felső világ; nemzés, alkotás és teremtés: az Egyben teljesek.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Teljességetektől megfosztottak vagytok, méltóságotokban megraboltak, bölcsességetektől elválasztottak, valóságotoktól elcsaltak, éhségre éhesek, szomjúságra szomjasak, hiányban létezők, megalázottak, anyátlanok, atyátlanok. Váljatok meg azoktól a dolgoktól, amelyek holtan tartanak titeket, hogy Élet lehessetek!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -


A tök magvai vagytok, a szőlőszemek magvai vagytok, a kakas tojása vagytok, héjakat kell levedlenetek, áttörnötök, burkokból kell világra eszmélnetek, hétszer kell megszületnetek, mind beljebb és beljebb, mind följebb és följebb! A Nyolcadikban van az anyátok és a testvéreitek. A kilencedikben az Atyátok és az Egyben a valóságotok.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Nincs más betegség, csak a Tőle való távolság illúziója. Nincs bűn, gonoszság, csak a róla való tudás hiányossága. Mindezeket a bölcsesség gyógyítja, és a szeretet gondozza.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az Egy mindenben ott él. És minden az Egyben él. Az Isten nem lakik templomokban, hanem bennetek és minden élőben, és a templomokban csakis tőletek, amikor magatokban beviszitek oda.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Miről ismerszik meg az abszolút igazság? Nem emberek találták ki, hanem Ő „találta ki” az embereket. Nem kitaláljátok, hanem rátaláltok. Az igazság mindenkit tisztel, ám, Őt csak azok tisztelik, akik igazak. Az igazság mindenkit szeret, de Őt csak azok szeretik, akik a szeretet. Az igazság Él és Őt azok élik meg valóságnak, akik Élve élnek. Az igazság minden filozófiát, vallást szeret, tisztel, de Őt csak az a filozófia, és vallás szereti, tiszteli, amely igazságban áll.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Semmi nem indít meg annyira, mint az, amikor kedvesek, gondoskodók, törődők, jók vagytok egymáshoz, szeretitek egymást.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az egyik tanító hagyományt őrző, a másik tanító a lélektől is tanít. Mindkettőt tiszteljétek, de aki a lélektől is tanít, arra hallgassatok is! Az egyik nemes vér szerinti örökös, a másik nemes a lélek szerint is. Mindkettőt tiszteljétek, de azt, aki lélektől is nemes, hallgassátok is! Így szól Méhdi és Ti azt kérditek, ki vagy te, hogy ezeket jelented nekünk? Mire azt feleli: a testem csak egy név, a lelkem névtelen, arról kérdeztek, ami nem számít. Ami pedig számít, nem látjátok.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Akiket kérdeztem, újra kezdenék-e eddigi létüket gyermekként, azt mondták, szívesen lennének ismét gyermekek, de a mostani tudásukkal és nem a nélkül. Az út, hogy gyermekből felnőttek leszünk, felnőttből pedig bölcsek; hogy a bölcsesség által gyermeki öregek legyünk. A tudás nélkül nem lehettek gyermekiekké, amikor viszont gyermekiek vagytok, elengeditek a tudást. Féltitek-e annyira a tudást, hogy feladjátok érte gyermekségeteket? Anélkül, hogy lenne mit elengednetek, nem tudtok elengedni. Ahhoz viszont, hogy teljesek legyetek, elengedés szükséges.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az Egyház nem anyagi, hanem lélek. A szekták, a pártok megosztók. A megosztás nem víz, nem kenyér, hanem méreg. Nézzetek magatokba, akik fordultatok már szektákhoz, szeretetért mentetek! Szeretetért mentetek, de mindenféle feltételnek kellett megfelelnetek és fizetnetek kellett érte. Ha az Egyház anyagi lenne, ez lenne az Isten országa. Ha az Egyház sok szekta lenne, akkor százház volna a neve. Ha a szeretet fizetséget kérne, és feltételeket támasztana, üzlet lenne, és nem szeretet. Lelketekben tartozzatok össze a Fiúval, az Atyával, az Anyával, a Lélekkel, és a velük összetartozásban lesztek majd Egyház. Ha egyek bennük vagytok; mindegy hol vagytok. Ha bennük nem vagytok egyek; sehol sem lesztek Világosságban. Ha bennük egyek vagytok, lepereg rólatok a csalás, hazugság, és meglátjátok valódi családotokat.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Lehet jó helyre születni és rosszra váltani azt. Lehet rossz helyre születni és jóra váltani azt. Ne ítéljetek, de legyetek bölccsé, hogy felismerjétek a dolgok valódi természetét! Ne legyetek megkülönböztetők, de legyetek képesek különbségtevésre! Kezdjétek mindjárt a hagyományotok vizsgálatával! Tiszteljétek egymás hagyományát, de lássátok bennük és a sajátotokban azt, ami rárakódott az igazságra, ami a halállal van, és lássátok meg azt, ami az Élet! Ha elhagynátok mindazt a Ti hagyományotokból, ami a halállal van, és csak az maradna bennük, ami az Élettel van, akkor egy hagyományotok lenne. Elengednétek-e a biztonság illúziójáért a szabadságotokat? Elengednétek-e a keretért a képet, a szokásért a valóságot, a dogmákért az igazságot? Tartsatok önvizsgálatot!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Megkérdeztétek, kire, mire építesz mindent, amiről beszéltél? Buddhára, Jézusra, Mánira, Atillára, Mátyásra, vagy másokra? Azt mondom, nem épített megnyilatkozás mindez, nem is tanítás, csak gondoskodás ingyen. Nem rájuk, nem másokra épül, hanem mindarra, amire az övék is épült. Aki az Abszolútra lel, ugyanarról beszél. Aki a Valót látja, ugyanazt mondja. Azonban, nem mondja meg, mint kell tennetek, csak azt mutatja meg, merre keressetek. Amit az ember maga lel meg, amiért az ember maga küzd meg, azt érzi igazán sajátjának. Amit csupán ismeretként tudtok, nem a részetek, csak akkor válik részetekké, ha átélve megélitek. Amikor a valóra leltek, ugyanarról fogtok mesélni, amiről az igazak meséltek. Sok mindenről lehet sok mindent mondani, de a valóságról csak keveset, mert nincsen arra szó. Aki mégis megpróbálta, és próbálja megosztani Veletek, amit lát és él, nagyon hasonlóan teszi, hiszen egyről beszél.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Mesélek kicsit. A bajok után a megmaradtak összegezték a létezésről, az útról való tudást arra az esetre, ha gyakran bekövetkeznének a Földön olyan katasztrófák, amelyeket maguk is túléltek. Megvan az első kert is, és tudnak róla, akik tudhatják. A másik kertről mindenki tudhat, úgy nevezték anyáink, atyáink, hogy a zab helye, árpa, tönköly, zab termett a jó folyó mellett. Egyetlen falut építettek csak, kőből legelőször, ez volt az Élet köve, Keve. Kevély, kemény falai mögött a könyvtár volt a legbecsesebb intézmény. Azon igyekeztek a vének, hogy a megmaradásra ítélt igazak megmaradásra ítélt igazságát az utódoknak átörökítsék. Mesét költöttek tehát a csillagok, bolygók, Nap, Hold járásáról, a Galaxis világosságáról. A növények, állatok, emberek, hősök, elesettek, áldozatok, önzetlenek kalandjaként elmesélték, hogy kihullottunk az Egyből a sokba, a Világosságból a fénybe, sötétségbe. A Valóságból az elmébe, a könnyűből a nehézségbe, a mindentudás bölcsességéből az ismeretbe, és ismeretlenségbe, a szerelmetes szeretetből az érzelmekbe és a lélekből a testbe. Tévelygünk, bolyongunk, fájunk. Tudatlanságunkban elégedetlenkedünk, elégedetlenségünkben gyűlölködünk. Kínzunk, kínlódunk, félünk. Félelmünkben félemlítünk. Elmesélték, hogy a szenvedés, szenvedtetés gyógyszere a bölcsességre jutás, a szeretet, a látás, és hogy erre hogyan tehet szert az ember. Az abszolút jelentésből a szóba, beszédbe süllyedtek, vajon milyen úton találhatnak haza az abszolút jelentésbe? A konstans a szeretet. A visszaút sarkalatos pontja az a kereszteződés, amelynél még megvolt az ős jó, és amelynél aztán egy lépéssel elveszett. Egyszerre induljatok két úton e felé a kereszteződés felé! Az egyik úton lépéseken visszalépve, léteket visszafejtve. A másik úton előre, befelé, felfelé, a mindent feloldó bölcsesség útján. Az egyik út a Földön, a másik az Égben visz. Az Egyből származtunk el a kettőbe és a hármon: az átélt tudáson, szereteten, látáson át juthatunk ismét az Egybe. Az az Egy több lesz, mint az az Egy, melyből elszármaztunk. Hogyan lehetséges az, hogy az Egy örök végtelen Élet és Világosság abszolút bölcsessége, látása, tudása több legyen a mi utunkat követően, mint a mi utunk előtt volt? Aki ezt érezve érti, már elindulhat vissza. Aki a megfelelő kérdéseket teszi fel, érdemes a válaszokra. Nem azért, mert verseny van, hanem mert, aki a kérdést fel tudja tenni, az már készen áll a válaszra, abban már helye van a válasznak. Ismerd meg a holló feketéjét, a galamb fehérségét, a kakas vörösét, a tojás, a csillagok sárgáját, aranyát, a páva farktollait! Ismerd meg a félszeműt, a kétszeműt, a háromszeműt és a Látást. Merülj alá a sötétségbe, nézd, tekintsd a fényt és lásd meg az eredetét: a Világosságot! Süllyedj a mélységbe és nézd meg, tekints a magasságokra, de lásd az eredetüket: a végtelenséget! Tévelyegj az időben; a múltban, a jövőben, a pillanatban, de lásd az eredetüket: az örökkévalót, a jelent! Ismerd meg a tüzet, a vizet, a földet, a levegőt, a fémet és a fát, és lásd meg a mögöttük húzódó élve élő Életet, és Világosságot! Ismerd meg a beszédet, az írást, és lásd meg a valóságukat, eredetüket: a jelentés abszolútumát! Ismerd meg a sokadalmat, a számosságot, a számokat, de lásd meg a mögöttük egyedül valós Egyet! Nincs más valós eredet, út és cél, mint maga az Egy. Nincs más valós út az Egyben, csakis az Egy > kettő > három > Egy útja. Ezen az úton jár, aki az ismeretet tudássá, a tudást bölcsességgé, a bölcsességet látássá, a látást azonossággá teljesíti; aki minden időben az örökhöz, minden körülményben a bölcsességhez, Világossághoz, minden érzelmek között a szeretethez, minden kétségben az Egyhez tartva létezik és gondoskodik. Aki így létezik: Él. Aki nem így létezik: halott. A kakas tojását a kígyó költi ki. Hogyan szellemíthetnél át anyagot, ha nem lenne mit átszellemíteni – íme, kérdezem. Hogyan lehetsz egyszerre hadvezér, és ég szerint szent?

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Lásd meg a teljességét mindannak, amit eddig csak néztél! Örök az örökhöz, múlandó a múlandóhoz. Helyeződj az örökbe és onnan szemlélj, abból gondoskodj! Óvjátok a méheket, tartsátok tisztán a Földet, a vizet, a levegőt, a tüzet! Legyetek a nagy fa odvában, legyetek a fa, és legyetek a koronájában fészkelő madár, amely saját vérével táplálja utódait! Minden mögött jó az örökkévaló, és mindenben elvész a múlandó. Az anyag csak emlékeztet a Valóra. A fény csak idézi a Világosságot. A Fényhozónak nevezett, még nem hoz Világosságot is. Aki érti; érti.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A fény ölhet is, égethet is. A Világosság maga az Élet. Hogyan származhatna halál az Életből magából?

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Legyetek hálásak a vallásnak, a tanároknak, a tudománynak, az iskoláknak, hiszen az embertelenségből félemberré tudtak emelni titeket. Azonban jeles emberré csak a bölcsesség és a Való látva látása emelhet, és ennek következménye az éteri szeretet. Ami valóban lényegi, az a vallás, a tudomány, az iskolák keretein, korlátain túl is ott van, és nagyobb, teljesebb azoknál. Ami jeles emberré emel, az nagyobb a vallásnál, tudománynál, iskoláknál, mert az ezek közös abszolútuma, a mindentudás bölcsessége, az Élet, Világosság, Egy Abszolútum teljessége, végtelensége. A vallás, a tudomány: híd. Minél nagyobb házat építetek rá, annál biztosabban leszakad. Adjatok hálát ezeknek tisztelettel! Tanuljátok meg, amely ismeretet adhatnak, de engedjétek el mindahányat, és teljesedjetek az Abszolútumukká! Tanulják meg a gyermekeitek a vallástól, az iskolától ami a létezéshez kell, de ami a Valóság, és Élet, és Világosság, arra Ti, nagyszülők vagytok hivatottak kedvet kerekíteni Nekik! Ami jeles emberré, emberségessé emel, az az embertől emberig gondoskodás, szeretet, törődés. Titeket is ez emelt emberségre, Ti is ezzel tudhattok másokat felemelni.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Elég káprázat van az anyagban; amennyi az elmében. Csakis az Egy a hatalom és benne is marad. Minden olyan, amelyet lényektől, viecesektől, vagy az elmében kaptok; csak illúzió és lelketek béklyója, csapda. Ezer, és ezer próbáló, és próbatétel. Ennyi az elme. Minden atomja börtön. Tartsatok a lélek világosságához az elme hazugsága helyett! Ha királynak felkennek is Titeket, vonatkoztassatok el az elme fennhatóságába tartozó elemektől és a lélekhez tartsatok! Ha „mennyei” képeket mutatnak is Nektek, az elmétek tüneményei lesznek csupán. Ha angyalok karát látjátok a szemeitekkel, akik azt mondják majd, hogy Ti vagytok Buddha, Jézus, Máni, Mátyás, Maitreya, Attila, bárki, még akkor se ezzel törődjetek, csakis mindazzal, ami mindennek öröke, Valója! Ők nem testben voltak valók és nem is a testben lesznek. Amikor Kristos eljön, a lelketekben látjátok meg, a lelketekben ismeritek fel. Ajánlom mindazt, amiben Kristos hisz. Ajánlom az Ő Valóságát. Csak egy darabig segít az Ő megtalálása felé vezető úton a neve, a kegytárgyak, melyek ábrázolják, a hiedelmek, amelyek körül lengik. Csak pár lépést használnak, utána már megrekesztenek. Szeressétek és éljétek meg a valóságát! A Valósága nem név, nem körülmény. Nem az elmében áll, hanem a Lélekben, a Szellemben, az Egyben. És, ha pokoli képeket mutatnak nektek az elmétekben, ugyanígy tegyetek! Ha szapulnak, lealacsonyítanak Titeket, ugyanígy tegyetek! Engedjétek el az illúziót, és aki valójában, sallangok nélkül vagytok, gyönyörködni fog abban, ami a Világok Valósága a sallangok mögött!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A világ a szívből születik, az elmében pusztul. Emeljétek az elméből a szívetekbe ismét!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Tekints az igazgyöngyre az óceán mélyén, a szőlőmagokra a szőlőszemekben, a dinnyemagokra a dinnyében, a tökmagokra a tökben, ilyenek vagyunk, míg járó lények vagyunk! A lélek a gyöngy, a test az óceán, a tudat a lég, és a szellem az Ég. Minden az Egy.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Alapmatériából átszellemített, megvilágosított anyagot valósítsatok! A kettő alapvetően ugyanaz, és ettől a művelettől mégis más. Hasonló a káprázatban; és Egy a Valóban. Aki látva lát, az érti. Az egyik ilyen, és olyan, a másik nemtelen. Az első teremtés, és a második teremtés. Az első természet és a második természet. Az első tűz a sötét tűz: az önemésztésé; ez lebegett a sötét víz felett. Az Egyből lett minden. Ha megébredtek, és engeditek megébredni bennetek; ha megébred bennetek és meglátja magát mindenben, az elsődlegesből átszellemített lehet. Így lehet átszellemített. Belealudt az Egy a mindenbe és felébred mindenben. Ebben segítsetek neki, és magatoknak! Ez történik mindenkor, amikor szerelmetes szerelemben vagytok és látva láttok. A szerelmetes szeretet önemésztő tüze által az Egy beleadta egészét a mindenségbe. A szemetekkel is lát, a szívetekkel is érez, ha szerettek, és látva láttok, és Ti az Ő szívével, szemével. Az Ő nyelve a világ nyelve, nem beszéd. Aki a képet, a megfeleltetéseket érzi, érti, Őt is érzi és érti.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Akik csak szóval beszélnek, de a lelküktől távol, azoknak a nyelve megkeveredett. Akik nem látva látják, és szerelmetesen szeretik a Valóságot, azok nem azt öntik szavakba, amit látnak, hanem a káprázatot. Akik a káprázatot beszélik, zavart nyelven szólnak. Akik a Valót akarják megosztani, azok beszédét a valós jelentés rendezi. Ahhoz, hogy megértsétek egymást, lélek kell, jelentés kell és nem szó, de ha csak szavaitok vannak, legalább adjátok vissza nekik a valódi jelentésüket! Aki úton jár, hogy a célba érjen, legelsőként, állítsa vissza a szavak valódi jelentését! Csak aki látva látja a Való jelentést, annak szükségtelen a beszéd. Ő csak akkor szól, ha örökít és gondoskodik.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Világosságból a fény vörösébe, fény vöröséből a feketeségbe, sötétségből a fehér fénybe. A fehérség itatódik sárgasággal, újra vöröstől a lilasággal, és a lilaságból Világossággal.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Elhalsz az elvészővel, ha nem térsz meg az Örökhöz, Róma, Jeruzsálem! Nem vallásra: vállalásra… nem tanokra: Valóságra… nem hitekre: igazságra… nem győzelemre: szeretetre… nem túlélésre: Életre… nem sokadalomra: Egyre… nem sötétre és fényre: Világosságra!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Akik létükért nem vállalják a felelősséget, a tudomány mögé bújnak. Ezért tartják érdemesnek hazugságok, csalások árán is fenntartani azt. Lefizetik, díjazzák magukat, és cinkosaikat, hogy tovább művelhessék a következményekkel nem járó játékaikat. Akik azonban élni akarván elég bátorsággal bírnak, hogy a tudomány helyett a bölcsességet éljék, és a nézés helyett a látást választják, azok sem nem maradnak el, sem nem gátolnak. Ők az Élet. A többi életellenesség. Álljatok ki az életellenes hatalmak játékaiból! Válasszátok az Életet, a Világosságot!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A bölcs, szerető megemelkedik, az Égben megáll, visszatekint, megeső szíve visszahúzza. Visszatér szerelmetes szeretettel, hogy magában az egész világot felemelje. Egy > kettő > három > Egy. A holló feje, a galamb, a páva farktolla.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A poros út: Isten mindenben, minden Istenben; bölcsesség. A sáros út: Isten semmiben; hit. A minőségileg több, elfogadja, és szereti, tiszteli a minőségileg kevesebbet. Csak a minőségileg kevés nem érti, nem tiszteli, nem szereti a minőségileg kevesebbet.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Személy, garabonciás, tudós, táltos, megváltó; ezek lehettek, ha meglovagoljátok a sárkányt.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Nem az Egy büntet, mi büntetjük magunkat. Ehhez asszisztálnak az Őrzők. Befelé kell érteni, három testi, három lelki, három szellemi burok. Hét sűrű, egy finom világhéj és egy, a kilencedik a határon. A tízedik az Egy test és szellem és lélek. Egy. Minden ebben az Egyben van, minden ez által az Egy által van kitöltve, betöltve, és általa él, mert ő az Élet. Ő az Élet. Aki a nehézre, sűrűre figyel, megdermed, megköt, feledéssé lesz, szenved, szenvedtet. Aki a könnyűre, Élőre, Világosra figyel és ahhoz tart: feloldódik, felszabadul, világol, éltet, szeret. 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az elképzelhető összes borzasztó bűnt elkövettétek már egymás, és önmagatok ellen. Loptatok, csaltatok, kényszerítettetek, kínoztatok, öltetek, és a természet elsődleges törvényei ellen is mindent elkövettetek. Hazugok vagytok. A bűnelkövetők, mivel megvetik magukat bűneik miatt, és nem hisznek abban, hogy bűneik megbocsátást nyerhetnek, és túlélni akarnak, nem akarják, hogy a jóság – aki ellen a bűnöket elkövetik – állandóan emlékeztesse őket a gyarlóságukra. Ezért nem kérnek, nem szeretnének, és nem fogadnak bocsánatot, hanem megvetik, bántják, üldözik, tagadják, meghazudtolják a jóságot. A bűntelenséget büntetik saját bűneik, és szégyenük miatt. Nem maradhat bűn titokban a Lélek előtt. Az Egy a szívetekbe lát, és ott megszeppent gyermekek vagytok, akik inkább félnek gyűlölnek, vétkeznek, mint, hogy megbocsátanának egymásnak, maguknak, és elmúlna fölülük a vihar. Azt hiszitek, el lehet ásni a Napot? Azt hiszitek, utolérhetitek az árnyékotokat? Azt hiszitek, megszabadulhattok az árnyékotoktól? Azt hiszitek, ha eltakarjátok bűneiteket, azok eltűnnek a szellemből is, lélekből is és a Lélek elől is? Hiába minden igyekezet, amely a bűn testét rejti, takarja, ássa, üldözi. Csak akkor oldódik föl a bűn, ha a lélekben oldódik föl. Csak úgy oldódik fel a lélekben is a bűn, ha megbánással, megeső szívvel, megértve és megszánva a világot bocsánatért esedezünk, és megbocsátunk mindenkinek, és magunknak is, valamint nem vétünk többet, és további létünk erényekben élésében igyekszünk jóvátenni a bűneinket. Sohasem lesz jó odakint, ha legbensőtökben nem jó. Annak, hogy legbensőtökben jó legyen, első feltétele a megbocsátás. A bosszú is olyan pótcselekvés, amely csak újabb bűnöket hoz a már meglévők tetejébe.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ne higgyetek az ész és az erénytelenség politikájának! Nép és nép sohasem gyűlöli egymást, sosem akarna háborúzni a másikkal! A haszonlesés, csalás-, lopásvágy, erőforrás- és területmegszerzés vágya hazudja nektek, hogy Ti akarjátok utálni egymást, hogy félnetek kell egymástól! Ne féljetek! Ne gyűlöljetek! Ne hallgassatok a megtévesztésre! Elmétekből emelkedjetek a lelketekbe, lelketekkel a Lélekbe, és szemléljétek, éljétek a világot úgy, ahogyan az valójában van!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Azt kérditek, alkimista, keresztény, buddhista, esetleg más irányvonal szerint beszél hozzátok az ember? Egyik szerint sem, hanem a Lélek szerint. Bárhonnan vesz is az ember példát, azért teszi, hogy olyan eszközzel érzékeltethessen, melyet ismervén könnyebben megértetek. Tisztelet a vallásoknak, mint utaknak, de az Abszolútumot beszéljük, mutatjuk fel, és hagyományozzuk, be nem avatkozva, nem térítve, felmutatva elérhetővé téve, nem megmondva, hanem szeretettel gondoskodva és örökítve.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Elriadtatok az imádkozástól. Már nem hisztek benne. Elvadultatok, mert intézmények karámjába lettetek terelve az inkvizícióval, mert kifosztottak titeket. Meztelenül, fázva, dideregve álltok, bizalmatlanul, kevés holmitokat két karral szorítva. Ne bízzatok az intézményekben! Bocsássatok meg nekik, és álljatok ki a játékaikból! Sokfejű szörnyeteg az intézmény, hadd legyen az övé az éhség, a szomjúság, a félelem, ami hozzá tartozik! A Tiétek az ingyen kegyelem, az ingyen Lélek legyen, a természet mögötti Abszolút Való! Imátok lehet a hála imája, a háládatos rácsodálkozásé, kimondhatjátok: köszönöm, köszönünk mindent! Kimondhatjátok: Élet, és akarhatjátok meglátni, és megélni mindenében örömteli hálával. Kimondhatjátok: Világosság, és akarhatjátok meglátni azt, és átélni is. Kimondhatjátok: szeretet, és akarhatjátok érezni is, és látni, megélni is azt a gondoskodásban, és a bölcsességkeresésben… és ebben a bölcsességkeresésben eljuthattok az érzelem-szeretettől, a polaritástól-mentes szeretetbe. Az anyagban soha sincsen csend; a világ Igéjétől terem, az Ige dalára táncol. A hangok zenéje állandó. A teremtődés folyamatos. Aki csendet keres, csakis a Lélekben találhatja meg. Aki a hangokat hallgatja, csak Isten igéjének visszhangjait hallhatja. Aki Istent akarja hallani, a csendben találhatja meg, amit csak lélekkel hallhat, mert az csak a Lélekben van. Aki az Istent keresi, az Igében találja. Aki az Egyet; a csendben. Aki az Egyet akarja érteni, legyen csendben, a Lélekben lélekkel! Adja a sötétjét a fénynek, a fényét a Világosságnak! Adja a szavait a jelentésnek, a jelentést az Igének, az Igét az Egynek. Adja a cselekvését a nyugalomnak, nyugalmát a szeretetnek! Adja az idejét az örök jelennek, útját a végtelenségnek, számosságát az Egynek! Mit ér bármilyen ima, ha az imádkozó, és az Egy nem azonosként átélt élő lény?

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Bölcsesség által juthattok el a Valóság látására, és annak megélésével juthattok el a teremtés tetőfokára. A teremtés koronája, aki a teremtés célját beteljesíti, és megéli, valamint szeretettel, gondoskodással kiárasztja azt. Vajon, alámerítkezéstől bölcs lesz-e az ember? Szerető lesz? Gondoskodó lesz? Vajon, varázsigéktől, ámenektől, litániáktól, megírt imaszövegektől, kitalált nevektől, szavaktól valóságlátóvá lesz-e? Vajon, ezer kívánságtól kevesebb lesz-e, vagy több lesz-e Isten előtt? A „teremtéskoronája” nem egy szó, hanem egy rang, ahogyan a kristos-ság, buddha-ság, stb. sem az, hanem egy minőség, egy állapot, amit élünk. Az ima sem beszéd, hanem ugyanez. Az igazi „keresztség” a léleké, és csak először van a kristos-ság, buddha-ság, és csak azután nevezzük ezekkel a szavakkal. Valóságról megpróbálni beszélni, gondoskodásból: igazság. Szavakkal akarni előidézni a valóságot: hazugság. Arról beszélni, amit látva láttok: költészet. Arról beszélni, amit nem láttok: képmutatás. Az első éltet, a második megrekeszt.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ne az erő előtt hajoljatok meg, hanem a Jóság-bölcsesség-szeretet-világosság-élet, a Lélek előtt; és ne a testetekkel, hanem legbensőtökkel! Ne a hatalmasok előtt hajoljatok meg, hanem a legkisebbek előtt; a legszegényebbek, legszerényebbek, legkisebbek, legutolsók előtt, és a lelketekkel!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Tőletek telhető emberi módon, emberi mértékkel segítsetek, de isteni módon szeressetek! Amit kerestek, előbb elveszítitek, majd meglelitek, aztán újra elveszítitek, és ismét meglelitek, és így tovább, de mindig tovább marad meg bennetek, míg végül megmarad.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Merengjetek el a halálon, a léten, tartsatok önvizsgálatot, legyetek mindenre rácsodálkozók! Lássátok meg a mindenek mögötti Életet!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Uzsorások, térjetek meg a jóságra! Kérjetek, és adjatok bocsánatot! Kegyetlenségben csak a világ halála vagytok! A világ halálaként az összes halál családja, Ti!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Nem azzal kell kezdenetek, hogy a poklot mennyé változtatni akarjátok, hanem, hogy a pokolban a mennyet képviselitek! Ne csak hordozzátok, hanem képviseljétek! Mi haszna a sötét szobában rendet tenni? Ott világolni kell! Sokan vannak uzsorások, akik nem akarják, hogy világoljatok, mert az Ő házukban a bűn lakik, és jót tesz annak a sötétség, hogy ne lássátok, s Ők se szembesüljenek. Nem tudják, hogy a Ti Világosságotok nem a megszégyenítés világossága, hanem az Egy bocsánatáé, a gyógyszeré, mely mindenükre gyógyír. Mert Ti nem megvetitek az uzsorásokat, hanem szánjátok őket. Nem szánjátok őket csupán, hanem szeretitek. Mondjátok meg nekik, hogy szégyenük halált terem, ezért el kell engedniük, hogy élhessenek, és éltethessenek! Nagyapák lehetnének. Nagyanyák lehetnének.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Naponta etetitek a fekete sárkányt. Etessétek meg egyszer, jól, hogy fehérré, vörössé legyen! Etessétek meg egyszer jól olyan étekkel, hogy soha többé ne legyen éhes, és sárkányságából Valósággá teljesedjen! Amelyik Istennel lakik jól, sohasem lesz éhes, és többé nem lesz sárkány sem. Így etessétek sárkányotokat!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Csak amit elengedtek, az akarhat hozzátok tartozni. Nem a tiétek lesz, hanem a részetek. Nem azért jöttetek, hogy az ördöggel sakkozzatok, hanem, hogy hajléka legyetek az embereknek és bíztassátok őket; ne féljenek! Amíg az ördöggel sakkoznátok, nem gondoskodnátok az emberekről.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A Jézus nevű él. Él. Csak úgy tűnt nektek, hogy meghalt. Nem képletesen mondom. János is él. Csak az Élet marad végül. Legyetek hát a halál helyett az Élettel. Az ember dönti össze a világot, nem az Isten.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Föld, az Egy marokköve, Veled vagyok! Kívánom, hogy mindannyian hazataláljatok!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A tigris évében jöttem. Megnéztem, láttam a szükséget, hallottam a jajszót. Érzelmi és értelmi sivatagok népe lettetek. Dalolok néktek, de nem halljátok. Szavalok értetek, de nem értitek. Szeretlek benneteket! Készítsétek fel a földjeiteket az esőre!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Azt hihetitek az Isten-Atya-Anya-Fiú-Szentlélek-Isten osztja rátok a végidők borzalmait, pedig az ördög vergődése az.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ha van, ha nincs földi királyotok, az Égi Király akkor is mindig a királyotok. Megtestesült, veszítve győzedelmeskedett, elengedte, és megnyerte. Hiszen az Életben ered a lét lelke, és csak a teste az elmúlásé. Életből ered és Élethez tér. Élő. A létet is az Élet éli. Éli.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A Világosság-részetek kövesse az Abszolútum-világosságot, semmi profánt ne kövessetek! Az Élet-részetek kövesse az Abszolútum-életet, semmi profánabbat ne kövessetek! A lelketek kövesse az Abszolútum-lelket, semmi profánt ne kövessetek! Semmilyen szektába ne lépjetek! A világ a templom és az Élet az Isten. A Lélek az egyház, és a szeretet a főpap.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Mindegy, mi volt a rossz a múltatokban, Ti csak szülessetek újjá az örök jelenben! Olyan újjá, akik nagybetűvel Emberek. Ha kiderülne, hogy csodás tökéletesnek teremtettetek, de Ti ocsmánysággá akartatok lenni, ez zavarna titeket jobban, vagy az, ha kiderülne, hogy az ördög készített benneteket az Ő edényében, hogy rabszolgái legyetek, de Ti ezt az ocsmány múltat Életre, Világosságra, bölcsességre, gondoskodásra, szeretetre váltottátok és válthatjátok? Múlandó teher csak a nehéz származás, de a lélek az Egyből való, és megváltható az Egynek! Ők, kik rabszolgává megejtették a szent Istent, nem bánnának így veletek, ha tudnák, hogy megváltásuk kulcsa a Ti szívetekben van. Kik rosszba születtetek, jóra váltsátok azt! Ne féljetek! Ne féljetek! Ne féljetek!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ne az ellenetek támadtak bűneinek felhánytorgatásával, hanem a saját erényeitek pallérozásával törődjetek! Ha az elsővel bajlódtok, a jóságotok maradéka is elvész. Ha a másodikkal, akkor kincseitek lesznek a szívben! Ha a szívben nagy a világosság, úgy a világban is megjelenhet.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A bukottak el akarják rontani a teremtést, hogy bebizonyítsák; az ember hiba, gyenge. Hogy Atyánk hibás, az Isten hibás, gyenge. Mintha bármi ilyesmi is felérne hozzá. Hisznek ebben, pedig ez butaság. Persze, hogy hibás is, persze, hogy gyenge is minden teremtett, egyedül az Egy nem hibás és nem gyenge. Mindenesetre sajnos hisznek ebben és sanyargatják a teremtetteket. Nem tudják, hogy a teremtettben a lélek az Abszolútum-lélekből való. Elvesztek, veszejtenek, elbuktak, buktatnak, buktatnának. Ha a tudatlanságot választjátok, bamba, összkomfortos, hosszú rabszolgaságban maradtok, de kevéssé lesztek zaklatva. Ha a tudást és a bölcsességet választjátok a szeretetben, gondoskodásban és látva látjátok, hogy rabszolgák vagytok, akkor leplezetlenül tartanak majd titeket rabszolgákként, de a lelketek már itt a földön élni és világolni fog. Nem csak az égben, a lét után. Ha a tudatlanságot választjátok, a testnek könnyebb lehet, de a lélek rab marad. És az ő lényegében az Isten, az Isten lesz szolga. Ha a bölcsességet választjátok, üldözve lesztek, de azzal az Isten még a pokolban sem rab lesz, hanem szabad.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Legyen a lété, ami a lété, és az Életé, ami az Életé! Kijuthattok az anyagból annak átszellemítésével, azt mennybe emelve is. A rabszolgává börtönzött Isten vagy elalszik, feladja, vagy kábultan megszökik, vagy feleszmélve átvilágol a testen.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Azt gondoljátok, az Isten mond majd ítéletet rajtatok? Ő szeret! Ti mondtok majd magatokról ítéletet. Saját magatok bírái lesztek. Jobb, ha még itt azok tudtok lenni.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Gyermekek a szülők szeretetéért követnek el butaságokat. Férfiak, nők, Isten szeretetéért követnek el butaságokat, balgaságokat. Mi haszna vetélkedni azért, ami végtelen? Mi értelme veszekedni azért, ami kiapadhatatlan? Minek versenyezni azért, ami örök? Isten szeretetéért bántjátok egymást, loptok, csaltok, öltök, kínoztok, hazudtok? Isten szeretetéért csak magatokba kell fogadnotok a szeretetet, és kiárasztanotok a teremtés világaira. Békéért nem harcolni kell, hanem békévé válni. Szeretetért nem igyekezni kell, hanem szeretetté lenni. Ha pedig nem Isten szeretetéért teszitek, amit tesztek, akkor az egyértelműen meghatározza, miért szenvedtek és szenvedtettek.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Akik jártak a mennyben, mind ugyanazt látták. Ám, akik a pokolban jártak, mind másnak látták a poklot. Ha nem fűzök magyarázatot mindehhez, azzal mondok a legtöbbet róla. Vannak, akiknek meg kell ijedniük, hogy a jót akarják. Áldottak, akiknek a szépség, a jóság is elég ahhoz, hogy a jót akarják.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Istenem! Hálát adok azért a gondoskodásért, amire a nők képesek! Köszönöm, hogy ilyen bölcsen vezényelted ki a szeretet-hadat! Hálát adok azért a gondoskodásért, amire mi, férfiak képesek vagyunk! Köszönöm, hogy ilyen bölcsen vezényelted ki a szeretet-hadat!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ölts bármilyen testet, ölts bármilyen viseletet, én a lelkedre tekintek, a szívedet látom!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A kifelé; lefelé. A befelé; fölfelé.
A kifelé; fény és sötét. A befelé; Világosság.
A kifelé; lét és halál. A befelé; Élet.
A kifelé; ismeret és tudatlanság, a befelé; bölcsesség és látás.
A kifelé; vágy, a befelé; szeretet.
Átérezni a létezést, a rácsodálkozó gyönyörködésben, sírva-nevetve hálát érezni. Gyermeknek maradni a szívben és vénné érni a testben. Megfürödni a vízben, a földben, a szélben, a szerelemben, amely a tűz. A szerelem az a mágia, amely kiégeti belőletek minden fölöslegeteket. Bírjátok ki, ne féljetek. Szeressetek általában, aztán egyetlent, aztán Egyet. Úgy szerettem a világot, hogy egyszülött Istenemet adtam oda érte. Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte. Úgy szeret az Isten Tieteket, hogy az egész világot odaadta. Fürödjetek hálával, szeressetek lélekkel, de Ti parancsoljatok a dolgoknak, és ne a dolgok parancsoljanak nektek.
Egyetemes szeretetben egyesítsétek magatokban az összes elemet! Legyenek az elemek arannyá bennetek, legyen a Nap, a Hold, a bolygók mind a Világosság Napjává bennetek! Legyenek a rosszak, és az erények, a sötétség és a fény: Világossággá bennetek! Legyen a lét és a halál: Életté bennetek! Legyenek a szavak jelentéssé, az idők örökkévalósággá, az utak teljességgé bennetek!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Saját képetekre teremtetek isteneket, istenségeket. Ha nem tisztelitek a szerelmet, magatokat, a másik embert, mit tanulnak tőletek a nemzedékek? Ne törvényeket hozzatok a nők védelmében, hanem tiszteljétek a szerelmet, a másikat, önmagatokat! Ne az érdekeitekre hajtogassátok az isteneket, hanem lássátok meg a valódit!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ha az ördög jutalmát, díjait elfogadjátok, cinkossá váltok vele, hiszen a gyarmatain szenvedőkét teszitek el.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Minden bölcsességnél, tudásnál nagyobb a szeretetté válás. Akik csak rossztól, jótól vagy bölcsességtől ismerik fel a valót, megadatik azoknak mindez. Akik boldogok lehetnek: mindenben, bármi által a valót ismerik fel.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

„Kifordítva mindenki rózsaszín”. Boldogok, akik hiszik ezt, és nem kell megtapasztalniuk. Ez a vicc helye volt, de mégse’.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A Multiverzum egy test, és a lények a szervei. Miért haragudna a máj a szívre, a vese a tüdőre, a szem a fülre? Ha mégis így tesznek, az Egy-test megbetegszik, és a lélek kiszorul. Bocsássatok meg magatoknak és egymásnak ezért is!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ne légy a múltad! Ne légy a jövőd! Csakis a jelened légy! A pillanat illúzió. Csakis az örök jelen a valós.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Nem a gyermekeket kellene kiképezni, hogy a felnőttek világának kiszolgálóivá lehessenek. Hanem a felnőtteket kellene bölccsé segíteni, hogy a gyermekek világának biztosítói lehessenek.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A valóság nem található meg a gépekben, a tankönyvekben, csak a lelkedben. Kutathatod a vérvonalakat, a Szentgrált, a földönkívülieket, a szörnyeket, a titkokat, a történelmet, bármit; semmit nem ér. Akármit találsz, semmit sem fogsz látni, érteni. Amit keresel, az a lélekben van. Elbeszélhetem magam is, de azt élned kell. Messzire akarsz jutni, hogy békére lelj. Ha benned nincs béke, sehol sem lelheted. Háborút akarsz nyerni, hogy békére lelj. A békéhez nem háborúznod kell, és nem győznöd kell, hanem békévé válnod. Most.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Népeknek fölösleges ütközniük. Már az is elég, ha értékrendek ütköznek. Ha egy zárt rendszerben több értékrend is jelen van, akkor a kegyetlenebb, tompább kiszorítja a másikat. A lánc tehát csak olyan erős, amilyen gyenge a leggyengébb láncszeme. A gonoszság értékrendje elől kitér, menekül a jóság értékrendje, amíg ki nem veszik, szorul az Égbe. Hagyományozzatok jóságot, bölcsességet, igazságot, szeretetet minden módon! A relációt két fő módon oldhatjátok fel; zárt rendszereiteket megnyitjátok, és erőtökben jók, bölcsek maradtok. Nem csak hordozzátok a jót, a Világosságot, az éÉletet, hanem képviselitek is, tehát világoltok, mindenki jogait tiszteletben tartva. Merre nyithatjátok meg a zárt rendszereiteket? Befelé. Fölfelé. Az Éég felé. Az Egybe.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A különlegesség, a verseny, nem emberhez méltó. A tehetségeteket állítsátok az Élet, a közösség, másik lények szolgálatára, segítségére! Nem kiemelkedni kell, nem versenyezni vagy győzni kell, hanem játszani, szeretni, gondoskodni, felmutatni, hagyományozni, örökíteni. Ne elvárjátok a tökéletességet, hanem adjátok azt! Ne visszakérjetek, amit adtatok, hanem adassátok tovább!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Jobb szemmel nézek, bal szemmel látok, és szívvel élek. Elmével mérek, lélekkel világolok. A szavam jelentést kifejező szó, és nem valamit jelentő szó. A valóról megpróbálni beszélni; valami, a valótlanról tudni beszélni; semmi.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Poklot idéző dolgaitokat nem lehet Jézus neve mögé bújva intézni. Poklot idéző dolgaitokat pokoli módokon tudjátok intézni. Jézust használva akarjátok jobbá erőszakolni a világot. Sehová se juthattok így. Jézussal önmagatokat segítsétek jóvá! Ne a világot akarjátok jóvá tenni! A világ csak ezáltal enged fel.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Elmúlik a rossz, elmúlik a jó, kellemes, hasznos is. El kell hagynod a legnagyobb vagyont, munkásságot, nevet is, és akikre hagyod, azok is idegenekként élnek majd tovább. Hová harácsolsz? A szörny, amelyet hizlaltál, a Te fejedre ül majd. Csak a benned élő örök örökölheti az örökkét. Csak az örökkévalóság tarthat fenn múlandót. Csak az Élet tarthat meg létezőt. A Világosság erejétől lehet a sötétség is. Élet a halál is. Aki halmoz; elvesz és elvész, elveszejt. A lelkedben legyen örök aranyad; a szerelem szerelmetes szeretetében próbált!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

A lét hétpróbáját kiállni nem folytonos győzelmet jelent. Van olyan próba, amit azzal állhatunk ki, ha veszítünk. Az ismeret megszerzése, annak bölcsességgé megélése, az az általi megvilágosodás, mely lehet folyamat általi, és villanásszerű is - de végül is mindig villanásszerű - valamint mindennek és az egónknak az elengedése is csupán az önmegváltásig vezet. Az önmegváltást követő elengedésben rendelkezésre állás: a Nagy Megváltáshoz megeső szívvel odafordulás.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ha, ne adj Isten, szenvedtek, szenvedéseteket transzformáljátok jótetté, szeretetté, jóakarattá! Ha szerelemben vagytok, szerelmetek hőjével áldjátok a szomjazó világot, azzal gyógyítsatok!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

-          Akarsz-e király lenni? – kérdezitek.
Aki valóban tudja, mit jelent ez, bolond lenne vállalni, vagy csak akkor vállalja, ha tudatosan vállalása ez. Nem akarnék királyotok lenni. Ti akarhatjátok, hogy vállaljam. Nem is akarhatnék király lenni, hiszen csak olyan az Égtől való igazi király, hogy benne őneki már nem hagy helyet a királyság, az Ég. A jól működő szent király nem akar, nem hat, hanem képvisel, felmutat, világol. Figyeljétek meg, milyen csendben megyek végig a léten, és hatás nélkül sétálok át, ha Ti nem akartok kérdezni és kérni! Azt fogjátok kérdezni:
- Miért nem lett vele semmi, amikor ilyen ereje volt - így lesz ez minden létünkben, amíg meg nem kérdeztek, meg nem kértek. Egyetlen valódi erősség van, a szelíd szeretet, amely nem avatkozik be, csak az Egy erejével éltet.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Nem lenézés, nem szánalom, hanem megeső szív! Bölcsességetekben szeretetté lenni, erőtökben gondoskodássá lenni, nem félelmetekben, nem gyengeségetekben! Erőtökben!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Az anyagban nincsen egyenlőség, nincsen igazságosság. Az anyagban változás, kibillenés, visszabillenés, kölcsönhatás, hiány és többlet van. Amire áhítoztok, azt a lélekben lelitek. Amíg anyagban is léteztek, szemléljetek a lélekből, helyezkedjetek a lélekbe, viszonyítsatok és viszonyuljatok a lélekkel, és Égi hierarchia lehet az anyagban is! Ez a hierarchia szellemi, erkölcsi, bölcsesség, erény, szeretet, lélek általi valódi hierarchia lesz. Nem földi, visszás.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Megéléssel gyűjtsetek bölcsességet, hogy amikor eljön az adakozás ideje, legyen miből adnotok! Ajándékot fogadjatok és adjatok!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Azért létezhetnek olyan tolmácsok, akik furmányosan összeugrasztanak Titeket, rosszat hazudva rólatok a másiknak, mert nem értitek egymás nyelvét, és nem beszélgettek személyesen egymással. Akkor fogjátok egymás nyelvét érteni, ha bensőtökben az Egy nyelvét érteni fogjátok. Az Egy nyelve nem szó, hanem jelentés, nem beszéd, hanem szeretet, gondoskodás, és ezt a nyelvet nem beszélni kell, hanem látni és átélni. Éljétek Isten nyelvét, hogy ne állhassanak közétek hazudozással, érdekből háborúságot kieszközlő tolmácsok! Lássátok, éljétek meg közvetlenül Isten mondanivalóját!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ha nem térnék vissza, meséld el a történetet!
Refugium peccatorum.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Ha az országért akartok tenni, a Mennyországért téve tesztek azért is a legtöbbet. Köztetek járok, sóvárogtok. Szeretlek titeket!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

Kerülök, vándorlok, igyekszem a városokon kívül meghúzódni, és onnan tekinteni rájuk. Akiknek megszólal a szívük, kijönnek hozzám. Gyönyörű lányok, nők, asszonyok, sokan eljöttetek, így, főleg Hozzátok intéződnek szavaim! Ti, nők menthetitek meg az országot, Európát, az emberiséget. Azzal, hogy erényessé lesztek, tartásotok lesz, igényesek lesztek, és ezzel eléritek a fiúkban, hogy igyekezzenek. Ekkor a fiúkból férfiak válhatnak, és lovagok. Ha a nők nem válnak királykisasszonyokká, akkor elveszik a világ. Nem attól lesztek királykisasszonyok, ha úgy kezelnek Titeket, hanem attól kezelnek majd úgy Titeket, ha azokká lesztek lényegetekben, bensőtökben. Akik királykisasszonyt akarnak, lovaggá kell lenniük. Ehhez a nőknek kell "előbb" kitartaniuk az erényben, de úgy a világ megmarad; ha nem tartanak ki az erényben, akkor pedig elveszik! Először nektek kell változnotok, hogy változni akarjanak értetek, és ha változnak értetek, a világ megmenekül! A nők fejleszthetik ki a fiúkban az igényességet, a bölcsességre szomjazó igényt, a bölcsesség pedig jobbá teheti a világot. Amikor a vallás azt mondja, az Anya kegyelme menthet meg minket, egy nem vallásos lefordíthatja úgy: az anya-minőség. Milyen az anya-minőség? Óvó, elnéző, erényes, gondoskodó, szerető, de kemény, erős, tartással bíró, határozott, és királynői méltósággal ékes. Ilyen, anya minősége nem csak az anyáknak lehet, hanem minden nőnek, és, ha megvan, a fiúból férfi lesz, az "ökrökből" lovag, a lovagok pedig jobb világot jelentenek! A gyermek, és a világ is példától változik; nem szabálytól, vagy fenyítéstől. Sajnos ezt ki kell járni. Nagy erőt kívánok hozzá! Vannak, akik anyaként sem teljesítik az anya-minőséget; áldottak azok a lányok, nők, asszonyok, akik nem anyaként is teljesítik! Mert gyermeketek, unokátok lehet az egész világ, és akkor váltok azzá a nővé, akibe szerelmetességgel szerelmes az Isten is.
Látjátok, nem attól bűn a bűn, mert valaki azt mondja, tiltja, írja; hanem az életellenes következményeitől! Látjátok magatok is, ha részleteiben nem olvasom Rátok, hisz szeretve szeretlek benneteket, hogy, ha nincs méltóságotok, és nem hagyjátok meg a mások méltóságát, az nem csupán saját károtokra lesz! Látom a szemetekben az anyát, a nagyanyót, és a királynőt. Hiszek bennetek! Vegyetek erőt magatokon, a világ boldogulásáért; gyakoroljatok anyai kegyelmet! Íme, meghajolok előttetek.

Nem odázható el, nem kerülhető ki az, amit az élet próbatételként állít. Nem választhatod meg a próbatételeket, csak azt választhatod meg, hogyan, milyen minőségűként állsz meg bennük. Nem kell vérnek folynia, az csupán az emberi butaság miatt folyik! Nem az Egy okozza a szenvedést, hanem az emberi tudatlanság következménye! Az Egy a szabadságot adja, és az Életet, Világosságot, és Ő maga a szeretet. Aki ezt az Életet halálra váltja, csak a butaságából kifolyólag félő, félemlítő, önző, kínzó ember. A bűn zsoldja a halál. Ám, nem úgy értve, ahogyan a karma tan beszéli. A hazugság atyja fogat akar fogért, és büntet a bűnért. Az Életből csakis Élet származhat! Amiből halál származik, az maga is halál! Az Élet kútfejéből szeretet, bölcsesség fakad. Akik ezt beszélik, azt mondják, ne féljetek! A természetes halálnak nevezett átváltozás is csak azért létezik, mert az ember eltávolodott attól, amilyennek eredetileg szánták! Ha az ember eredeti, nagybetűvel Ember lenne ismét, akkor nem halna meg természetes halállal. Mondom még egyszer, ami ezen kívül, nem természetes kín, és halál, az az emberi butaság következménye, és nem az Isten akarata! Az Egy az Életet áradja belénk, és a szabadságot adja; és mi döntünk úgy, hogy bölcsesség, és szeretet helyett tompákká engedjük el magunkat, hogy emiatt félő, irigy, vetélkedő, kínzó, és kínlódó senkik legyünk! Ebből kifolyólag ártatlanok is meghalnak.
Természetes halál… az öregség után, a lét végén elalvás.
Hallgassátok az erőből szólót! Ami anyag, átalakul, és bomlik. Amikor az emberi lélek, és szellemiség, a bölcsesség, a szeretet állapotában létezik az amúgy efemer testben, akkor a lélek szeretetének, bölcsességének ereje, amely hagyja az Életet, és Világosságot akadálytalanul tündökölni, több erőt ad a testnek, mint amilyen ütemben az magától enyészik. Az ilyen ember nem hal meg, csak, ha Ő maga akarja. Ám, a kezdet óta létező emberek elveszítették bölcsességüket, és nem a szeretetben léteznek; nem hagyják, hanem akadályozzák, hogy általuk a Világosság, és az Élet tündökölhessék, és testük nagyobb ütemben enyészik, mint amilyen erővel éltetni tudják.

A lét értelme nem a test halhatatlansága, hanem a lélek épsége; amit fentebb mondtam, csak azért mondtam, hogy lássuk, a lélek egészsége, szeretetben, bölcsességben, képes éltetni az enyésző anyagot is. Képes átszellemíteni, lelkesíteni a holt anyagot.
Lelkünkben halhatatlanok vagyunk... testünkben pedig addig halandók, amíg a bölcsességünk, és szeretetünk el nem tartja azt "örökké"! Ám, aki szeret... mindig ad is... ergo... tulajdonképpen, maradunk tisztelettel halandó testűek. Csupán az tartja meg testét, aki azzal ad. Ezt is meg fogjátok érteni.
A gyermeknek minden kell, amit meg akar ismerni, de csak akkor engedi el, amikor megismerte. A gyermek megőrzi a kedvenc játékát, és csak annak adja, akit magánál is jobban szeret. A legjobb barátjának, az igaz szerelmének, vagy majdan a gyermekének adja azt.

A sárkány megesz minket. Ha mérgezők vagyunk, megőrül, tombol, és mérgében a világot is szétkarmolja, míg kimúl. Ha igazság leszünk, megváltozik tőlünk. Mi elmúlunk, de a világ megmarad.
Ha embertelenek leszünk, akkor ezek az emberek, később a leszármazottaik, több száz évig úgy emlékeznek majd ránk, mint akik embertelenek voltunk. Ha pedig, amíg ez elmúlik, emberségesek leszünk, akkor ezer évekig úgy, mint akik emberségesek. Ha rossz fejek leszünk is belehalunk, akkor miért ne legyünk jó fejek, és úgy halunk bele? Ha a látható úgyis elmúlik, és a lélek úgyis megmarad, akkor főleg! Ha, meg, nem halunk bele, és rossz fejek leszünk, sosem lehetünk egészek többé! Ez a helyzet elmúlik, de a tetteink égetni fognak a testen túl is!
Én, pillanatnyilag, nem a sebekbe nyúlkálással, meg lyukak betömködésével foglalatoskodom... nem megyek oda, és nem kotorászok az oroszlán fejű, kígyó testű szájban; én a megmaradt, meghagyott élő szövetet erősítem... ehhez házhoz megyek... és emelek, biztatok, szeretek. Összeadom a párokat, és áldást kérek rájuk. Nem oldom meg senki feladatát, de lelkesítem azokat, akik kérik, hogy képesek legyenek mégis megoldani. Ha mégis elér engem a sűrűje, a sűrűjét is a legjobb szándékkal fogadom majd. Nem mindenki ilyen, én pl. nem tudnék ütni, verni, ölni... van, aki meg alig várja, hogy legálisan lehessen. „Magyar gyerek megvágta, Török gyerek gyógyítja?" Totyogóként, még fordítva tanultam. Egy emberöltő alatt megfordult a világ. Szeretlek benneteket! Az embert nézem, és nem a tévedést. A tévedésétől, és nem az embertől viszolygok. Akik az embert azonosítják a tévedésével, és azt tartják, hogy az ember megölésével lehet, csakis, és csakis orvosolni azt, azok magukat köpik szembe.
Akik ide jönnek, és áthaladnak, nem szűnnek meg létezni, miután tovább mentek, emlékeik lesznek rólatok. Ha úgy emlékeznek majd rátok, mint azokra, akik kedvesek, jóságosak, segítők, szeretők, akkor, ha előzőleg rosszat hittek is rólatok, a barátaitokként élnek majd évezredekig! Akadhat közöttük ártó ügynök is, de a többi ezer, meg ezer ember valódi áldozat. Emberek, akik csak életben akarnak maradni. Ti sem tartanátok igazságosnak, ha néhány részeg miatt az egész népeteket iszákosnak mondanák!
Ne törődjetek az egymással bábozó gonoszság-császárságokkal; Ti csak maradjatok meg az Élet családjának! Ne féljetek! Elfordultatok a világ bajaitól, ezért a világ jött el hozzátok. Álljátok ki a próbát a Világosság, az Élet, a bölcsesség családjaként, s úgy barátaitokká teszitek az ellenetek támadtakat! Ha így tesztek, azzal véditek meg, amit kölcsönbe kaptatok!

Ti pedig, akiknek pusztulás a nyoma, nem az általatok Igaz Istennek nevezettnek a szolgái vagytok! A hazugság atyjának engedelmeskedtek, aki istenjelmezbe bújt, és becsap benneteket! Mind, akik öltök az Életért, hazudtok a Világosságért, és gyűlöltök a szeretet nevében, a szeretetért, a hazugság atyjának szájába lapátoljátok a világot, míg nem elfogy az egész! Szegény Ti! Nem tudjátok, hogy a lelketeket csalta ki, amikor gonoszságot hozott hazug törvénybe, és embertelenségre vett rá Titeket! Mutassátok, mi jár a nyomotokban, és megmondom, ki az Istennek hitt istenetek! Nem feltűnő számotokra, hogy az ezrek, akik előletek menekülnek, szintén imádkoznak? Kívánok Nektek, bölcsességet, hogy megláthassátok az igazi Istent, Akitől elparancsoltak, és elcsaltak benneteket!

A világ Tőletek ilyen, hiszen belőletek születik, a bennetek lévő világ nyilvánul meg idekint! S, mivel, Titeket anyáitok, nagyanyáitok neveltek, olyan a világ, amilyenné Ők neveltek Titeket! Olyan tájakon, ahol a nőket állatszámba veszik, és szolgáknak tartják, ahol a nőknek nincsen szavuk, és joguk, a férfiak a hazugság atyjának hisznek, aki istenjelmezbe bújt, aki irigység, csalás, gyűlölet, és a nyomukban szenvedés, halál, pusztulás jár!
Engedjétek az anyákat, és a nagyanyákat emberként élni, és emberfelettiként szeretni, nevelni, és ezzel a bolygót mentitek meg! Akiket emberi anya, és nagyanya nevel emberfeletti szeretettel, az észreveszi a jelmez mögött, a hamis parancsolatok, a gyilkos szabályok mögött a hazugság atyját és elfordul attól! Az ilyen ember a valódi férfi, aki képes felismerni a jó, és rossz közti különbséget, és az Élet, a Világosság, a szeretet, a valódi bölcsesség felé fordul!
Jajongok, mert Ti, közel-keleti nők, elnyomattatok, és nem nevelhettetek igaz férfiakat, akik bölcsességükben határozottak, erősségükben kegyesek, és kedvesek, és nem gyengeségükben szolga-gyilkosok! Jajongok, mert Ti, nyugati nők fellázadtatok, és dacból eladtátok, elhagytátok királynőségeteket, tudásotokat, hagyományotokat, erőtöket, méltóságotokat, s Ti meg ezzel hagytátok cserben a fiaitokat! Az egyik hagyta elvenni magától a szent nagyanya-királyasszonyságot, a másik, lázadó csitriként üveggyöngyökre cserélte!
Ó, a Félszemű csak annyit mondott: felbujtom a nőt, hogy magát lealacsonyítsa, és elromlik a világ! Ahol nem megy hitegetéssel, ott félemlítéssel! Megtette.
Halld hát, Smirna, és Ti is, minden gyülekezet! Halljátok, lányok, nők, asszonyok! Én, Méhdi, mint nagyapa, meghajtom fejemet előttetek, és elbeszélem a Világosság, az Élet, a bölcsesség szív szerinti parancsát! Egyenesedjetek fel, és találjátok meg ismét királynői nagyasszonyságotokat, nagyanyaságotokat, és ezzel mentsétek meg a világot! Meghajlok előttetek, könnyeim az Ősök könnyei; kérésem a következő nemzedékeké! Emeljétek fel szíveteket! Vegyétek vissza égi méltóságotokat, és neveljetek bölcs lovagokat, igaz férfiakat, királyokat! Neveljetek méltóságos, bölcs királylányokat, és szent nagyanyákat!

Mindannyian az Istennek hívottat keresitek. A szeretetben, a szerelemben találjátok. Amikor az ember, önmagát félre téve, lázban égve a másikért él. Ő az Élet a lét mögött, Ő a Világosság a fény, és a sötét mögött. Amikor majd nem köti senki valláshoz, és érteni akarja, elcsendesül… így figyeli a jeleit. Amikor mindenki, nép-, nemzet-, származás-, nyelv-függetlenül megnyílik, és mindennek szelíd legmélyén ott látja Őt, barátokká lesztek!
Ami nem szelíd, az is Belőle nőtt, csak szív elől tévesztette Őt. Ő a végső, és első jelentés a mindenség mélyi középben, az Örökkévaló az időben, és a sokadalom veleje: az Egy!
Ti, édes nővéreim, tudjátok megmenteni a világot! Vegyetek méltóságot, bölcsességet, tartást, és erényben tündökölve neveljetek lovagokat a gerjedelem szűkölő árváiból! Akik nem adják magukat olcsó gerjedelemnek, hanem szerelmetes szerelemmel szeretik egymást, az egyes Egy tervét élik, és Vele örvendhetnek!
Bármit is kérek, nem kötelez benneteket, csak nagyapátokként mondom el, amit mondanom ildomos! Nem azért szólok, hogy utáljátok magatokat, vagy engem, és a lelkiismeret-furdalásotokra emlékeztessen benneteket a látványom! Azért mondom, mert látom bennetek az erőt, a csodát, a királynőt! Ti vagytok a legnagyobb reménységem a testben létezők között! Íme, beszéltem, tudjátok, mit tegyetek, hogy megmeneküljön a világ! Szeretlek Titeket!

Ekkor megköszöntem, hogy néhányan meghallgattak, és kimentem a városból.


Aranykulcsok

Elmondom, Smirna, mert kérdeztétek, mit is látott János. Ezer évek teltével sem értitek, mert olyan szemellenző tiltással neveltek rettegővé benneteket, hogy semmit sem mertek olyannak látni, amilyen! Ne nézzetek az égre, mondták; hát persze, hogy mondták, mert ott láttátok volna szabadulásotok kapuját! Ó, melyik János ismeri fel Méhdit, és melyiket ismeri fel Ő? Bizony a jánosság ismeri fel a méhdiséget, és a méhdiség a jánosságot! Minden kinyilatkoztatás üzen; éspedig csak látszólag üzen titkokat. Egy eldőlt, ferdült világban, bizony az igazság tűnik titoknak! Mintha rébuszokban beszélne, aki mondja. Az ilyen világban, a hazugság népszerű, és az egyenesség hívatik véteknek, és minden igaz szó hasonlatnak, és rejtvénynek tűnik. Bár már ma eljönne bennetek az egyenes világ; abban a hazugság lenne idegen Tőletek, és versekben élnétek nap, mint nap! Isten költötte versekben! Lehazudták a csillagaitokat az égről, és elverték a kezeiteket, ha sejteni mertétek azok derengését.
Vagytok-e a világnak, vagy csak az van Nektek? Milyenek vagytok? Ha azt mondom, hogy ezek a levelek igazak, vajon elhiszitek-e? Ha azt mondom, ezek a levelek nem igazak, vajon azt hiszitek-e? Ha kimondom, hogy nem igazak, attól vajon nem hiszitek majd azokat, vagy teljesen mindegy, mit mondok, mert a lélek ismeri fel a lelket? Egyenesedjetek fel, és legyetek egésszé, mert az egész képes táplálni, gondoskodni; az egészből támasztható akkor is világ, ha minden összeomlott, elferdült, és ködössé lett! Képesek vagytok-e egésznek lenni, és nem azért hinni, mert mondom; nem keresni folyton valakit, aki okán hihettek, hanem mindenkitől, és mindentől függetlenül megállni önmagatokban, és az Egyben? Legyetek lélek, akik meglátják a lelket! Lássátok, hogy az apokalipszis nem összeomlás, hanem leleplezés, feltárás, feltárulás, újra feltárás, felfedezés! Mily' rontó szándékok azok, mik rettenetnek hazudták! Rettenet azoknak, akik az őstudást, őshitet tagadták, az embert sanyargatták, és irtották, és az igazságot leplezték, hogy rabszolgaságban tarthassanak Titeket! Nektek, szerelmetes családom, lélek-eklézsia, szívem örömei, nektek örömüzenet! Minden, amely az Élet megrekesztője, és halálból épül, a semmibe enyészik; és minden, ami Élet, Világosság, bölcsesség, szeretet, lélek, és gondoskodás, örök! Maradjatok Élet, és lehull, lemállik rólatok minden, ami nem az! Mivel többnyire olyanok vannak most, itt, velem, akik eddig kísértek, nem fejtek meg hangosan minden minőséget, amikor János képeiről szólok. Írjatok naplót, és beszélgessetek ezekről akkor is, amikor én nem leszek Veletek! A Félszemű sem valami, vagy valaki; Méhdi sem csak én vagyok. A Félszemű a tévedés, és mindenki, minden, amely ebben a tévedésben van, és a halált szolgálja! Méhdi az ébredés, mindenki, és minden, amely az ébredést szolgálja, és az Élet, a Világosság, a bölcsesség, a szeretet, a gondoskodás jegyében áll, és működik. Méhdi ez a család; mindenki, aki ez az eklézsia! Örvendjetek az örömüzenetnek! A tévedés, és szenvedés véges, a valóság örök! Halljátok, hát szavam, és vigyétek haza, amiket megtudtok! Otthon majd beszélgethettek mindezekről!

Fogjátok az első aranykulcsokat:

A Nap, a Jupiter a nyilas.
A Mars a skorpió.
A Vénusz a mérleg.
A Merkúr a szűz.
A Szaturnusz és a Hold itt együtt munkálnak.

Aki győzedelmeskedik, annak adatik a Vénusz szerelme, szeretete, kegyelme. Ám, nem mindig az győzedelmeskedik, aki nyer; hisz van olyan próbatétel, amit azzal nyerhettek meg, ha másokért áldozva elveszítitek.

A 24 vén, a "van",  v, n, - f, n, fény, 2+4=6
Hat = hatni  / a fény az örök jelen pillanatban hat.
24 óra
A fény hat, a Világosság Élet.

A csillag-napokat így számíthatjátok:
25920 év / 1 nagy világév
2160 év / negyed világév (kis év)
720 év / 1 dekád
72 év / 1 nap

1 nap: 72 év
10 nap: 720 év
Három nap egy év, magyar idő szerint.

Említ az írás négy "lelkes állatot" is. Mi az "állat"? Állapot. Állapot-öv az égen. A négy lelkes állat:
Oroszlán / Márk
Bika / alábukás / Lukács
Vízöntő / mélypont / könyv / múlt és jövő felé / Máté
Sas / skorpió / Mars / János  - János, Jónás, Álmos -

Most pedig lássátok dicső Őseink máig világló tündöklését!
Fehér ló / oroszlán / "jöjj, és lásd, íj, nyíl, korona, győzve győz, jó lovas", akit János említ, „Szkűtész” népe az, az Ő népéből jön, a kitartáshoz hoz erőt! Királyok királya; uraknak ura, minden hazugsággá ferdítés visszaegyenesítője, minden árnyékos szeglet bevilágolója. Persze, hogy mocskolniuk kellett, hogy rettenteniük kellett Titeket e világos valóság élő lényének megismerésétől!
Ti pedig, emberiség megrontói, igába hajtói, kik minden népet szolgává adósítottatok, és markotokba röhögtök, eljött a számadásotok! A jó történeteket eltorzítottátok, az igaz szavakat elferdítettétek, a szemeket bekötöttétek, a szíveket megfélemlítettétek! Elmúltok a bajjal, amit az emberre hoztatok!
Ezer évekig a hazugság atyjának, a hazugságnak voltatok, és adóztatok, míg a Világosság helyőrségét kínoztátok, és megloptátok, megcsaltátok! A semmit választottátok Úrnak; meg is nyeritek azt magatoknak! Nem ítélet mindez rajtatok, hanem egy magától értetődő, törvények szerint elkövetkezendő jelenség. Úgy van ez magától, ahogyan a virág nyílik. Azt aratjátok, amit elvetettetek. Méhdi szeret Titeket is! Térjetek meg a szeretetre, bölcsességre, igazságra, és tegyétek jóvá bűnötöket!
Smirna, édes helyőrség, remény székhely-földje, remény székhely-népe, égi szeretet-eklézsiám, Te pedig viseld a szíveden koronádat!

Déli korona, a térd / bak fölött, a dobogóra utal - dob, feldob, dobog - mi a dobogó működésében is, nem csak nevében: trón! Dobog, dobol, dob, feldob. Feldob, rászáll a korona. Rászáll = égtől örökli. Minden módon a beavatkozás-mentességre, az égi akarat tiszteletben tartására utal. Jelképek. Az egész Jelenések könyve egy térkép. Azt mondja el, milyen dolgok lesznek, és mely minőségek jegyében történnek majd. Mely minőségeknek melyik népek lesznek a beteljesítői, és milyen módon zajlik le a rontók által kikényszerített történelem. Az egész történelem a csalás, és rontás története. Intéző József-szerepet betöltők, Méhdi szeret Titeket is! Térjetek meg a szeretetre, bölcsességre, igazságra, és tegyétek jóvá bűnötöket! Merengjetek el, mit tettetek, és segítsétek az Életet, ahelyett, hogy továbbra is a halálé legyetek! Merengjetek!
Íme, a további aranykulcsok mindehhez!
A nyilas íja, mint a merengés eszköze. Íj, a mi népeinknél meditációs segéd is. A tűzcsiholás eszköze is. Ébresszétek fel magatokat az elméből a lélekbe, és lássátok közvetlenül az Élet tűzének Világosságát!
Akit vártok, magára nem mondja majd, így Nektek kell tudnotok, amit tudni lehet! Ahhoz pedig, hogy tudjátok, amit tudni lehet, tanulnotok kell, csendben lenni, és meghallani a lélek valóságát! Nem kerül szívetek trónjára, míg fel nem ismeritek, és valóságotok meg nem látja az Ő valóságát! Ő Szkűtész nyomdokán jön el a Mérleg-Vénusz-Jupiter-Mars, az olaj, és bor kora után, a Szaturnusz zsarnoksága idején, hogy felolvasson az Élet könyvéből, hogy mondja: ne féljetek, hogy elmesélje: a Szent Szűz Nagy Boldogasszony kegyelme árad mindenkire, aki kéri, és fogadja!
Hallottátok, amit mondtam, bizony a fehér ló lovasáról beszéltem!
Ismerjétek fel a többi lovast is! Ehhez is adok egy aranykulcsot.
Íme, a veres ló / sas, Antares, kard, skorpió, János.
Íme, a fekete ló / mérleggel ítél a jó Szaturnusz is, olaj, és bor / szenny, a sötét hatalom vére, és a részegség idejében. A tehetségek mérgezettek. Az énekes csak hispán, a vezér csak bohóc, és paprikajancsi. Méhdi a lelkiismeret csendes dalosa, akit kevesen ismernek, és azok is alig. A Világosság dalai csendesek, az Élet énekei kedves, szelídek. Csak a lélek látja, hallja meg a lelket.
Íme, pedig a sárga ló / halál / aratás /Arató Szűz / méhébe fogad, és
újjá szül. Nem csupán elmúlás a halál; hanem újjászületés is! Nem csupán átok a tél, hanem a tavasz előtti évszak is.

Olvastátok János szavait, és ismeritek, tudjátok ki méltó feltörni a pecséteket. Aki úgy győzött, hogy másokért veszített, aki úgy szeretett, hogy mindenét oda adta, aki elhagyta, de megtalálta, majd szétosztotta. Őrá tekintsetek, vallás-függetlenül, lélekkel, szívvel! Ne ajnározzátok, hanem értsétek meg, és valósítsátok meg! Úgy valósítsátok meg, ahogyan a méltó, szent nemzetfők tették!

Az 1. pecsét a Nap - Élet - árad - ad - Világosság - bölcsesség - benső szem / látás // ha jóra váltják, áld, és gondoz, ha rosszra váltják, akkor a felsoroltak hiányát, ellenkezőjét előidézve árt.
A 2. pecsét a Jupiter - a nagy jó "csillaga" / saját energiát ad le - magyarok csillaga - a nyilasban van erőben // ha jóra váltják, áld, és gondoz, ha rosszra váltják, akkor a felsoroltak hiányát, ellenkezőjét előidézve árt.
A 3. pecsét a Mars - tevékeny / harc / kard - skorpió // ha jóra váltják, áld, és gondoz, ha rosszra váltják, akkor a felsoroltak hiányát, ellenkezőjét előidézve árt.
A 4. pecsét a  Vénusz - szerelem / szeretet / szellemi nő / aranyközép "csillag" // ha jóra váltják, áld, és gondoz, ha rosszra váltják, akkor a felsoroltak hiányát, ellenkezőjét előidézve árt.
Az 5. pecsét a Merkúr - lopakodó / gyors / láthatatlan / tolvaj "úgy jön el, mint a tolvaj" / kalmár / hír, bizonyíték, és nem az igazság; egyenlőség, és nem igazságosság / szűz // ha jóra váltják, áld, és gondoz, ha rosszra váltják, akkor a felsoroltak hiányát, ellenkezőjét előidézve árt.
A 6. pecsét a Szaturnusz - csillag - hideg / merev / számosít / nehéz / kő / földindulás, sötétség - eltakarják a Napot / fügefa éretlenül hullatja gyümölcseit - a jókért rövidíttettek meg a napok: füge, f, g - v, g, vége / a világszellem szele - Mátyás halálakor kezdődött a végidő, amely során az igazakban, bensőjükben örök jelenné teljesedik az idő, a többieknek pedig, múló pillanattá  // ha jóra váltják, áld, és gondoz, ha rosszra váltják, akkor a felsoroltak hiányát, ellenkezőjét előidézve árt.
A 7. pecsét a Hold - vizes / halál / hallás útján / változás / ciklikus - női / holt elmék az oltár alatt / a Holdban / várnak még picit a betelésre / a szél - Vénusz - arat - szűz - és szül is. Mérleg jegy alatt a Vénusz jegyében az ítélet ígéret is - aratás, de születés is! A vízöntőben a Mérleg hoz ítéletet, ígéretet. Új Mátyás, Szűz: Szűz Mária megbocsájtása // ha jóra váltják, áld, és gondoz, ha rosszra váltják, akkor a felsoroltak hiányát, ellenkezőjét előidézve árt.

A Könyv felnyitásakor a Szaturnusz lesz éppen a zsarnok. Ne féljetek! A Szaturnusz alapvetően nem rossz, csak rosszra inkább váltják, akik hatalmasok, és gondoskodniuk kellene, mint jóra! Tegyetek Velük csodát, és a felébredett Szaturnusz áldást hozhat!
Első halál Jónás jele: elnyeletés. A rossz tettekért a második halál, vagy kegyelem lehetséges. Jónás színvallása, megtérése, kiköpése, a hal elnyeli 3 napra, 3 nap után feltámad. Egy másik történet egy égen is látható jelenségről. A Nap dec. 21-24-ig, 3 napig, Jónás 3 napig, Jézus 3 napig, a jó nép is 3 napig elnyeletik a halállal, majd feltámad. Lássátok, lehet-e véletlen az életút, a feladat, a földi sors, ha ennyi módon összecseng a sok-sok jel!
Nézzétek meg, mit okoztak a ferdített írás szerint létezők, és mérlegeljetek! Nem mondom, mert Nektek kell mérlegelnetek! Ha király jő, Ő sem ítél, hanem példát mutat, és, aki Rá tekint, a példája alapján magát ítéli meg!

Bárány - Bak megfelelője - a Bak a jövő ígérete. A térdénél zászlórúd, vissza fordul - vízöntő - zászló - víz. Halakból / által - halál, hal gyomra, háló, hallás, hűlés, hála, hüllő - az Életbe.
A jók kedvéért az idők megrövidíttetnek. Rosszakaratúak teszik, de a jónak szolgálnak véletlenül. Elnézett, elszámolt naptárak, és a kegyelem testesítik ezt. Ellenőrizd az égen!
A "Bárány vérén megváltattak", ítéletkor a Nagy Boldogasszony kér nekik kegyelmet. A Bárány 7 szarva, 7 szeme, 7 lelke: 7 szkíta nemzetségfő a pecsétek feltörői, és a hatásoktól védők / apostol-királyok - akkor is, ha épp nincsenek trónon - Isten lelke van a fejedelmi személyekkel! 7 szarv a gondolat sugara, 7 szem az Isten lelkének tükörképei, leképezői, és tovább sugárzói. Bolygók, pecsétek, szarvak, nemzetségfők, apostolok, erők. Jó illatok - életek - ételek - lelkek - szellemek. Ima: füst, pára, és annál finomabb, gondolati beszéd, ergo nyelv - az ég járását értő, élő nyelv. Új ének / harmónia - dallam / új ég - új föld / minden népből az igazak öröklik.
Nem igaz népek, hanem mindegyikből az igazak! Nincsen bűnös nép, és nincsen igaz nép! Lehet rossz helyre születni, és jóra váltani azt, és lehet jó helyre születni, majd rosszra váltani azt!

Az utolsó utáni szent pillanatig kitartani! Gondoljatok Jézusra, aki bármikor elmehetett volna sétálni ahelyett, amit végig vitt!
Kitölteni a ránk szabott "időt". "Megadni a császárnak is, ami a császáré" - mondta Jézus.
"Ne feszítsd túl a húrt, mert akkor elszakad, és ne ereszd le nagyon, mert akkor nem szól" - mondta Buddha... ééééés a lényeg a zene... a zene pedig lehet egyetlen hangszer is, de egy zenekar is. Melyik a valódibb zenekar? Amit egy-egy szólista kiharcol, összeboronál, irányít? Vagy az, ami magától áll össze úgy, hogy játszanak, és észreveszik, hogy az már zene? Az a valódi zene, amikor mindenki a másikét játssza, vagy az, amikor a magáét? Ha mindenki a magáét játssza, és zaj szól, vagy, ha zenévé áll össze magától a mindenki játéka, mert az az Ég zenéjével egyként rezdül? Hogyan tesszük jobban? Ha az Ég zenéjét tanuljuk, kottázzuk, és adjuk elő, vagy, ha az Ég zenéjévé válunk, és általunk is megszólalhat az? Az utóbbi esetben lehetséges csak az összes eddigi kérdésre megfelelni.
Mi számít sikernek? Az asztalfióknak írni, húsz embereknek fellépni évtizedekig... akikből a háromnegyede nem figyel, a többiek fele meg nem ért... vajon sikertelenség?
Az ember műve nem egy tárgy, egy műalkotás... nem tett, hanem maga az ember. A siker nem az, ha megteszünk valamit, hanem az, ha a tett által valamilyenné válunk. Mi vagyunk a nagy mű. Ha az asztalfióknak írsz, akkor is hagyományozol, felmutatsz, örökítesz, gondoskodsz, és akkor is leszel valamilyenné ez által. A levél meg lett írva, a levél fel lett adva... a többi a postás, a címzett dolga. Nem nyithatod ki valaki helyett a levelet. Nem olvashatod fel, nem értheted meg helyette, nem fogadhatod be helyette azt. "A hely nem várja a segítséget" - sérelmezitek joggal - ...a hely azt hiszi jól van. Ha beismerné, hogy nincs jól, azt ismerné be, hogy ötszáz éve a semmiért tett meg mindent. Mindent, ami megrontotta, és kínozta az embereket. Olyan, mint a pap, aki egész életében pap volt, de ha beismerné, hogy sosem hitt, elismerné, hogy hiábavaló volt minden munkanapja. A világ a hibák igazolásának oltárán vérzik majd el. Az emberiség a restség, a büszkeség, az irigység miatt pusztul ki. "A hely nem várja a segítséget"...a hely azt hiszi jól van. Nem tudjátok Mennyé tenni a poklot; de Ti magatok Mennyé válhattok! Ez a nagy mű. Akik pedig maguk Mennyé váltak, példájukkal járnak elöl. A visszaélők üldözöttei lesznek, de a keresők gyertyalángjai, őrtüzei, világítótornyai.
Örökké élünk. Járhatunk lassan is. Ne keseredjetek el, ne féljetek, hogy rosszul csináljátok, hogy lemaradtok valami fontosról, hogy elhibázzátok! Nyugodtan csináljátok rosszul, maradjatok le valamiről, hibázzátok el! Örökké élünk. Nyugodtan gyűjtsetek zongorára sokáig... írjatok az asztalfióknak... játsszatok két embereknek, akiknek a fele nem figyel, a többiek fele, meg nem érti! Majd figyelni fognak, majd érteni fogják! Örökké élünk. Ne féljetek, hogy senki sem fogja tudni, hogy segítettetek... hogy a nagy művet: Önmagatokat megalkottátok! Ti magatok, a lelketek valósága lesz a mementó. Semmi sem múlik, telik el úgy, hogy az ne az egész világ tudtával lenne.
Már ismeritek a szent harag valódi jelentését. A segíteni akarás hiábavalósága miatt érzett rossz érzés az. Azonban vétek másokat erővel Mennyé akarni tenni... de segítség lehet a példátok. A "csata" a lelketekért folyik. A próbatételek a lelketekhez emelik az elméteket... az agyat a szívhez, a szívet a lélekhez. Az elme tébolyát a lélek valóságába. A fényt, a sötétséget az Élet Világosságába. Az elme adat-kavalkád őrületét a szívbe emelve csak az marad meg, ami élő minőség; és a halott minőségek leválnak. A szívből a lélek valóságába emelve mindezeket Világossággá, és Életté válthatjátok. Íme, már ismeritek a "az ördög a részletekben rejlik" mondás igazi jelentését is. Az ördög az elme adat-kavalkád őrülete, és minden létező, aki az uralma alatt vonaglik. Megválthatjátok, ha a szívbe emelitek, és a szívet a lélekbe emelitek. A "csata" a lelketekért folyik. Fentről is, és lentről is a lelketekért. Harcoljatok a tiétekért, és vigyázzatok másokra, nem térítve, nem beleszólva, de gondoskodva, örökítve, felmutatva, hogy Ők is megharcolhassanak a magukéért!
Ami a világban folyik, az a folyó megállíthatatlan, kiapadhatatlan. A próbatételeket nem kerülhetitek ki, nem odázhatjátok el. Ne feledjétek, azok azért vannak, hogy az általuk teremtett helyzetekben elővilágolhasson az ember valódi természete, és valós minősége. Amikor kitekintünk, látjuk, mi történik odakint, de azt is tudnunk kell, hogy ennek meg kell történnie. Mi mutathatná meg jobban, kik is vagyunk valójában, mint ami éppen azért lett, hogy kikényszerítse belőlünk az igazit? Most látható csak igazán, mi maradt a jóságból, a szeretetből, az erényből... megláthatja magát a tükörben a politika, a vallás... mi maradt a "kereszténységben", mint intézményben az igazságból, a szeretetből, a  bölcsességből, a Világosságból, az Életből... mennyi emberség maradt az emberben.  Ami holt anyag, ami rothadt rész, az lemállik, és le is kell, hogy málljék! Ne féljetek, ami megmarad, az az Élő! Ha marad nagybetűvel Élő az intézményben, a társadalomban, az emberben, miután a lebontás lezabálta a holtat, megmarad a világnak ez a fajtája! Igyekezzetek Élőnek mutatkozni, Élőnek bizonyulni! Növeljétek magatokban az Életet, Világosságot, bölcsességet, szeretetet, hogy a Való családjába tartozzatok, és ne a káprázathoz!
Tekintsetek a kinti, tarthatatlan helyzetre! Amikor két, vagy több legyőzhetetlen erő harcol, egyik sem győzhet, csak ezer évekig tombol, és maga körül mindent összetör! Ha két, vagy több ugyanolyan legyőzhetetlen erő összecsap, nem veszít majd egyik sem, és a tombolás nem marad abba. Mi vethet véget mégis ennek a tombolásnak? A bölcsesség, a szeretet.
Az elme szerelmében minden felég, és elpusztul. A szív szerelmében mi égünk el, de élet fogan.  A lélek szerelmetességében csak a bennünk lévő holt anyag ég el, és végül csak a "tiszta arany" marad.
Nemes küzdelemtől az ellenfél baráttá válik, míg elődomborodik valódi arcunk. Nemes szerelemtől minden fölösleg kiég belőlünk, míg csak a "valódi arany" marad végül. A lélek hosszán az agyból, elméből, adat-kavalkád tébolyból a szívbe, és a szívből a lélekbe emelkedünk. A fényből, sötétségből Világosság teljesedik; a lét holt anyagából Élő. A létből Élet lesz.
Szellemítsétek, lelkesítsétek át a magatok halott anyagát, és a holt anyagot! Minősítsétek eggyé az elemeket magatokban! Emeljétek magatokban aranyközépbe a végleteket, látszólagos ellentéteket! A méltatlanságot váltsátok méltósággá, a vétkeket erénnyé! A háborúságot változtassátok nemes küzdelemmé!
Mi is a nemes küzdelem? A próbatételek kiállása is nemes küzdelem. Tiszteljük az ellenfelet, megtartjuk méltóságát, és a magunk méltóságát, valamint azért küzdünk, hogy a halott minőségek leváljanak, és csakis a nagybetűvel Élő minőségek maradjanak végül. Azért küzdünk, hogy ellenfelünket magunk fölé emeljük; bölcsességet, szeretetet ajándékozva, példát felmutatva ellenségből baráttá változtassuk Őt. Ami kint történik, kiált, hogy változtassátok háborúságból nemes küzdelemmé! Ha nem teszitek meg, nem lesz semmi, ami megmaradhatna.
Ne feledjétek, csak az rabszolga, aki nem önszántából, szeretetből, hittel szolgálja az Életet! Csak az rabszolga, aki a rothadást, a holt anyagot szolgálja; ám, aki az Életet, Világosságot segíti szeretettel, bölcsességgel, gondoskodással, önnön szíve szava által, még, ha rabszolgának is neveznék, akkor sem lenne az! Aki maga szolgál, szeretettel, ha ugyanúgy is néz ki, mint a rabszolgák, mégis az Ég családjának tagja. Nem rabszolga, hanem a rabszolgaság feloldója; a rabszolgák reménysége!
Tartsatok ki az utolsó utáni szent pillanatig is! Maradjatok örökkévalók minden percben! A pillanat nem létezik; csakis az örök, végtelen jelen. Fájni is fog, de nem vagytok egyedül. Sosem vagytok egyedül.
Ha mindezeket a legelejétől átbeszélitek, és megértitek, megtudhatjátok, hogyan van ez a külső égen; de az csupán a fele! Amit igazán keresünk, az a benső Égben van. A fentieket is ott keressétek! Ez, mindenkinek a saját útja, a saját feladata! Nem valósíthatja meg senki a másik helyett! Emelkedjetek a bölcsesség által a szeretetbe, a szeretet általi gondoskodásba! Emelkedjetek fel az önmegváltásba, majd a kegyelem általi megváltottságban, megeső szívvel adjátok magatokat a Nagy megváltáshoz! Szerelmetességben próbált emberek lesztek! Tűzben próbált arany lesztek! Az elemeket magatokban egyesítve, Nappá gyúlt Jupiter lesztek! Egy Nap az Égen, egy Nap a szívben! Ahol ez a kettő Nap Egy, ott érnek véget az idők, és ott válnak Örökkévalósággá.

Íme, beszéltem. Hiszek bennetek! Szeretlek benneteket!


írta: zselenszky 2015.



Klikk ide: ZSELENSZKY-Méhdi-levelei
----------------------------------

Az írás nem teljes; hétről hétre folytatódik, ahogy az országjárásom engedi. A szöveg szabadon idézhető, csak kérjük, jelöljék meg forrásként a blogot, és a szerzőt! Köszönjük!

OPERATIO SOLIS TÁRSASÁG

----------------------------------

Klikk ide: ZSELENSZKY-Levegőnél-könnyebb-kőzetek-2012-ig-ABC-szerint

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.